Anyám keze

Álmaimban sokszor, visszatérő képek
Gyermekkor világa, jó anyámra nézek.
Meleg homlokomra hűvös  kezét rakja
Betegágym mellett könnyeit hullatja.

Meggyógyulsz majd lelkem, meglásd kicsi vérem
Betakarlak menten, aludj el most szépen.
A  láz bíborpírja elszáll majd a légbe
Könnyű lesz az álmod, meggyógyulsz majd végre.

Tovatűnt gyermekkor, álmaim elszálltak
Messze át a  légen anyámhoz találtak.
Kitárt karral hívlak, két kezedre nézek
Simogass meg újra, anyám arra kérlek.

Múlt idéző álmok, visszatérő képek
Gyertek újra  hozzám, bárhová is térek.
Nem szabad feledni gyermekkor világát
Drága jó anyámnak féltő gondosságát.

Fiatal volt egykor, én csak annak láttam
Az elszállt időben szebbet nem találtam.
Bármerre is jártam sarkán a  világnak
Párját nem lelém az édesanyámnak.

Megfáradt a szíve, ráncos lett a  bőre
Simogató szemmel nézek most feléje.
Szeretlek jó anyám, azt kívánom néked
Simogass meg újra, legyen hosszú élted.

Zirc, 1988. 04. 25.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.