Bossa nova és az éjszaka

egyre egy lágy bossa nova
jár az eszemben a gyertyák
égnek a borosüveg még nem
fogyott ki mintha látnám az
ujjlenyomataidat a tengeren
tegnap az ablakon a naplemente
a homokon a sirályok
levetett ing a parton felemelem a
poharat visszaveri felszíne a
fényt mint sétából kézenfogva
hangodból hallgatom az éjt
egyre csak arra a lépegetős
bájos dallamra jár
az óra inga vagy csak annyi
hogy nem tudlak elfelejteni
és rólad mesélnek még a húrok
is halkan és úgy tündököl ez
a napfényes sirályos dallam
hogy nem érdekel ahogy telik az idő
a homokórában lassan ujjlenyomataidat
a tengeren dúdolom halkan
jár jobbra-balra
ez a dallam és észre sem veszem
az ablakon a nap lement
aranysárgából minden este lett





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: -, -
Kötetben: Galambröptetés tavaszig (-, -)
Kiadó: -