Menni kell

Zsebre-gyűrt
ötszázas a Nap
rozsdahasú papírkuncogás
felszakadt seb
csupa vér és könny
az éj másnapos
rajtam szembogarász
az álom félig ébren
zsugorin sejtetőn
dunyhatitkot rejt a csend
egyszer-használatost
mint a vágy
lefőtt kávéillat a lakás
szürcsölős karcos ízeit
rám teríti
lassan mérgez
korán ért örömökért
a hajnal

Koedukált ágyam
a sóhaj
egyre nő
vetetlen még
ez a fura világ
ledobál magáról mindent
mit ráaggatott az éj
így készül a ma
csupaszon
csonttól húsig
mint a feltámadás
holdkórosként jön megy
a félig alvó
temetetlen holtként jár
az ébredő

Indulnom kell
valahol várnak
dobozba rakom el a tegnapot
nincs szavatossága

Masnit kötök
minden éjszakára





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2010-12-22 18:38:50
Utolsó módosítás ideje: 2011-01-09 21:34:59