Variációk hiányodra

1.

Ebben a száraz magányban
egyre csak szomjazom.
A fülledt egyedüllétben
magamnak vetkőzöm.



2.

Mióta elmentél,
akárhova lépek
a talpam alatt ropog
a szilánkokra tört csend.



3.

Este elbúcsúztunk
és én fogyni kezdtem
a foszló teljességben.



4.

Szavak.Véresek.
Borotvaéles
hiánytól heges
emlékezések.



Minden ami fáj,
most megosztozik a versszakokon.



5.

A kádban a vízzel együtt
lefolyt vad szeretkezésünk is,
az orgazmus benned rekedt,
az enyém kézzelfogható volt.

Sose hazudik a testem,
a tiedben meg vakon bíztam.



6.

Lassan elhervadnak mozdulataink
s apró szirmokként hullanak le nézd csak,
nem nyílnak többé finom tapintások
gyökerestül lett kitépve a szándék.



7.

Felruházlak mindennel
ami számomra szent.
Szavakat aggatok rád,
amiktől megszépülsz.
A te nevedet áldom,
hozzád imádkozom.
Mégis, adjak rád bármit
te csak meztelenül
érzed szabadnak magad.



8.

Nincs olyan, hogy te meg én,
meghízott szótlanságom.
Belenézek a tükörbe
s megvigasztalom magamat.



9.

A régen mozdulatlan,
a most még öntudatlan

Nem bírom feldolgozni a valóságot.



10.

Az idő: börtön. Az idő:
rend.
A hiány: emlék. A hiány:
csend.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2010-11-27 18:38:16
Utolsó módosítás ideje: 2010-11-27 18:38:16