VÉNUSZ

VISZOCKIJ UTÁN SZABADON:


Nekem verset ne írj – inkább adj kaját
s én forgatlak éjjel, akár a bibliát!
Hozzám prózát ne költs – passzold a söröm
hol a torna dresszem, meccsem lesz csütörtökön!

Túl sok itt a dráma, üres-görbe kifli
mit tudom én szívem, mért maradtál szingli,
Újra csak eljátszod a hatalmas esztétát
szórd meg rendesen azt a sajtos tésztát!

Rám csapja az ajtót! –  
A fényképeket hagyd itt…
Még a végén azt hiszik,
hogy én vagyok a Bred Pitt!

Kellet nekem otthon – ilyen harcias család
tegnap délelőtt is, mikor átjött anyád
begyulladt az ideg, rángatott a görcs
nézd meg itt a lábamon, - ez egy új szemölcs!
…és amivel etet? – Rettenetes!
kicsorgott a tányérból a Tescós leves!

Fizetésnap kifordítasz – rezeg a küszöb
meg ígértem párszor: ezt még megkeserülöd!
Bevéslek a falba… csak az utókór miatt
hogy nyírtad ki sorba, az összes hapsitad!

Elegem van - elköltözöm! Sovány vagyok, gyenge
külföldi utamhoz, bepakoltam keddre,
látomásom volt az éjjel, titok-csupa rébusz
vár reám az álombéli Willendorfi Vénusz!

Mosolyogva hívogatott, szíve csupa báj
angyali a nőci, te csak ne dumálj!
Kedveli az érett férfit, - vérem, mint a vulkán
nem élek már se veled, se a  Norbis hurkán.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2010-11-24 15:18:26
Utolsó módosítás ideje: 2010-11-24 15:18:26