fenomén
felében
jóslatának nincs már alanya
műnemei virághatalomról értekeznek
s oldala végéig kitartanak
üres lapjai
miértjei már nem kérődznek
a kiolvasott feleletei válaszra se
várva virrasztanak
hűbére állítja be az örök illatát
észre se lehet venni
hogy vele lejárt
túlérett a csend
köztük szabadon
aranyszál nyújtózkodik
hogy se az alkony
se a hajnal ne maradjon
tőle terhes
mert a másik felében
nincsen tárgya
húslombjában erednek hévizei
mégsem vérerei
dobbanásai tartják szívét
bár nem testesülhet
kegyesen meghagyja
amit adni elfelejtett
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2010-09-12 14:26:43
Utolsó módosítás ideje: 2010-09-12 14:26:43
