Péntek esti láz
Mocskos élet
Egész éjjel vezettem
Szemben a fénnyel
Vezettem egész éjjel
Megérkeztem
Sötét volt
Sört nyitottam
A lány rám szólt
Felszínes az álom
Mély a repülés
Előled, édes
Nincs menekülés
Gyere, Babe élj velem
Gyere, Babe sírj velem
Bukott angyal vagyok, kedves
Nézd ezt el nekem
Fojtón izzó nyárban
Fagyos leheletem
Jeges szélben izzadok
Nézd ezt el nekem
Valamit tanulni
Néhány verset szülni
Forró kádban ülni
Ennyit kérek én
Néha menekülni
Lázálmokat űzni
Szürkén elvegyülni
Próbáltam néha én
Rám néztél egy napon
S én elmerültem
Elfordultál másfelé
Majd' megőrültem
Vigyázz reám, kedves
Elhagyatott vagyok
Játszom csak az eszem
Akár a nagyok
Gyufaszál emberke
A többi közt, dobozban
Elfásult a testem
De az agyam robban
Halk száguldás a város felett
A szendvicsember megpihen
Elfolyt egy nap ismét
Tegnap, ma, holnap, mindegy nekem
Én láttam a koldust
Halkan kért, csendben
Láttam már a kéjt
Nem várt rám, elment
Láttam az öreg Napot
Hogyan bukott alá
Hajnal óta tudta
Az est hoz reá halált
Mocsok, szenny a város
Az éjszakára vár
Az hoz reá enyhet
S a nappal is hoz halált
Elindultam végre
A pokol felé tartok
Menyasszonyi fátyolban mumifikálódott
Arc vár
A konzervatív lét
Tíz körömmel kapaszkodik belém
Sötét az út
De talán hazafelé visz
Talán
Harmonika sír valahol
Kérlek, táncolj velem
Ringassuk egymást a halk esőben
Nem nagy kérés
A vén folyó sem tesz egyebet
Némán folyik tovább az éjben
Szemeim ölik a sötétet
Világtalanul metszik az éjt
S a dioptriák kontrasztosabbá teszik
A feketét
Másnapos a reggel
Bíbor homály
A Nap újra születik
Megint koldus vagyok
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
