sziciliai üvöltés


a bogár arcú fiú hozta a marokkói szilánkokat
amit beleaprított a cigarettába és szívtunk
elvonultunk a vasúti sínek mellé egy kis térre
tele volt fiatalokkal akiket mind elláttak azzal
a cinkos mosollyal ami nekünk is volt
az angol fiú bizonygatta hogy nem meleg
hogy a mediterrán emberek ilyen közvetlenek
belefújta a füstöt a számba
mondtam neki hogy nem fog túl járni az eszemen:
ő nem is mediterrán hanem angol
tegnap is szájon csókolt
igaz nem nyelveset adott
azt felelte négy éve járja ezeket a tüzes éghajlatú országokat
tényleg benne van a levegőben
félek a gyereknemzéstől és csak a lány fenekébe merek elmenni
vagy az éghajlat miatt: mind felvesszük ezt a hátulról jövő ritmust
nekem is hányingerem van az egésztől de a hőség a bőrünk alá hatol
belefúrja magát a csontjaimba és elrágja a vezetékeket
a harmadik szem csukva. (...)* már pácolja az agyamat
kis szürke foltokban jut el hozzám a valóság
ez INTERZÓNA esik le végre
saját magukból kifordult emberek ülnek mellettem a kávézó székein
a mellkasukon csurog a vér és a váladék ahogy a belső szerveik
ki tudja milyen természeti törvénynek ellentmondva
csak lógnak a levegőben
az őrület éjszakája engem is utolér
hányinger ringlispil - gyomorfájás mókuskerék
bor csörgedezik az ereimben
vizet nem is iszok
a tenger mérges zöld
a lány szeme mérges és hullámzik




*(ezen a részen olvashatatlan a kézirat)






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2010-08-30 09:23:50
Utolsó módosítás ideje: 2010-08-30 09:28:45