Tiltott ünnep
Ahogy a Kollégiumból vonulunk
kettős sorban végig a Péterfián
a tiltott ünnep reggelén –
lépéseinknek ritmust diktál
a kimondhatatlan
belülről zeng az énekelhetetlen
kokárda helye ég gallérainkon
egy kifordított fekete szoknya
fércöltései – néma tiltakozás
absztrakt jelrendszere
belehasít a fegyelem rendjébe
szaggatott vonallal aláhúzott hiány
vakító fehéren vibrál
a lánycsapat szürke testén –
mint pille szárnyán cikázó fényvarrat
a börtönudvaron
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: Életünk, 2009 május
