a távozó

Egy vászonzsákba gyűjtötte mindenét,
lédús gyümölcsöt, sok színes szalagot,
rétekről a zöld selymet, a fák tövét,
parkok kölykeit, a nyitott ablakot,
beletömött mindent egy nagy zsákba és
most odébb áll. Odébb áll vagy elviszik:
visz mindent, levelek közül, mint ki lop,
a késeket: a fénycsíkot. Holnapra
csak lába nyomát látod majd mindenütt,
ha poros az utca és béke az ég.
De mint tiszta vízbe, ha tinta vegyül
jön az éj. Felszögelve a csillagok.

(És te úgy csinálhatsz most, mint aki fél,
pedig csak leoltanak a villanyok.
Hát jön a sötét és rímeket hord ide,
te kapaszkodj inkább két szép didibe,
ne törődj véle: elmegy a távozó,
mert a végén fölzabál a pátosz, ó!)

Ő egy zsákba szedte úgyis mindenét.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.