Stációk

minden sejtjével ha utál
a világ  egy nagy hamutál
csillagnak csikket égre fel
kocsma oltárnál térdepel

évre év meghúz vagy húszat
mire a szíve átlyukad
azon át nézi mint napot
vakon a hulló csillagot

és család cigi hamutál
már nem mutál hajt szalutál
kitérdepel de kit érdekel
napokat koptat félve kel

gyűrődik mint az ágyhuzat
dohosan nincs már vágyhuzat
repülőnek koszos lapot
hajtogat néhány mondatot


(Vigának)





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.