A hely szelleme

A Mátyás király utcai vámpírról régóta suttognak
a Rózsa büfében. Talán a hely szelleme vonzza ide
az értelmiséget, a forgalomra rásegít a rendőrség
és a földhivatal. Ha bejön a lófogú asszony,
a kísérteties hangulatnak vége, a lófogú asszony
jelenlétében nem lehet suttogni a vámpírról.
A lófogú asszonyt hallgatni kell, ahogy a tengerre
néző ablakokról beszél, a kilátástalan helyzetéről.
Kiderítette, hogy kerültek pirányák az izsófalvai
bányatóba, és hogy mitől kakás a billentyűzetem,
a madaraim nem titkok többé a lófogú asszony
előtt. Most már a rendőrök és a földhivatalosok
is tudják, hogy a pirányákat az éjszaka leple alatt
a lófogú asszony telepítette a tóba, kigyalogolt
a tóra Barcikáról, vállalja is érte a felelősséget,
de a billentyűzetem ismert helyzetéről nem ő tehet.
A lófogú asszony a Mátyás király utcai vámpírt
okolja azért, hogy a Búza téren a szezon kellős
közepén felverték a fokhagyma árát, de a Rózsa
büfében sosem beszél erről, tart a rendőrség és
a földhivatal dolgozóinak intrikáitól, nem akarja
kockára tenni a jó hírét, ezért ha a lófogú asszony
bejön a Rózsa büfébe, nem suttogunk a Mátyás
király utcai vámpírról. A pirányákról beszélünk
és a kakás billentyűzetemről, a tengerről,
a helyzetről általában, s hogy ki mikor látott
utoljára a munkájának, mit keresünk a büfében.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Hamismás (Budapest, 2000)
Kiadó: Orpheusz