emlékek

minden első érintés
mióta világra érkeztél
ott őriz benned valamit
ahogy szétfut nyelved alatt
a kenyér íze
ahogy a föld rád tapad
amikor először elesel
a talaj illata, örökre megmarad a garatban
ott csikorog a tejfogak között
ki nem mondható gondolatok
első szavak mögött
Anyu végtelen jó illata
ott őriz benned valamit,

amikor rosszul érzed magad
mert vádoltál és mert vádoltak
a jeges csalódás
ahogy újra szétfut a nyelved alatt
a fogadra érve már egészen
édes a bosszú gondolata
minden elhibázott döntés
a hit megnyugtató katarzisa
amikor távolodsz
és amikor visszatérsz
minden illat, minden íz
ott őriz benned valamit,

amikor a naptól nem tudod kinyitni a szemed
hunyorogsz de mégis
ahogy belegázolsz a búzamezőbe
a talaj egyáltalán nem olyan sima
amikor karjába zár
és szorít, de te nem ereszted
amikor rátalálsz
és amikor rád talál
a haláltól való félelem
minden első érintés
ott őriz benned valamit,
valamit,
egy utolsó
végtelen pillanat tanulságául,
hogy aztán,
egy könnyed
észre nem vehető lehelettel
csendben eltávozzék.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.