Levél a kedveshez

Boldoggá lettem! Általad, miattad, - Édesem!
Nem is tudom, miként kezdjem ezt a levelem.
Ám teszem, pedig magamnál sem vagyok. - érzem.
Oly' boldog lettem, mint valamikor. Nem is tudom mikor.
De azt tudom, hogy most boldogságérzetem határtalan.

Aranyos kicsikém, amit kedves soraiddal okoztál.
Kimozdítottál a reménytelenség állapotából, - köszönöm!
Korán ébredtem, mint általában, - éreztem valamit.
Vártam epekedve az általad írt, nekem küldött leveled.
A számítógép felé nyúltam, s bekapcsoltam.
Nem titkolhatom, gondolataimban a Te személyed,
Drága lényed kavargott, - mást nem, - csak Téged,
Mint aki eszét vesztette - a gépemben,- benne kerestelek.

Nem érdekelt semmi, mindenben Téged sejtettelek.
De mit ad Ég - megtaláltalak, mert Te is akartad.
Képzelheted mit éreztem, - mit érezhettem akkor,
Amikor a nekem küldött drága soraidat megpillantottam.
Melegség árasztotta el testem, s vágyakozó lelkemet.
A szívemet a rettenet, az izgalom markolta, szorította.
Vajon mim hírt hallok Tőled, tartalmát még nem ismertem.
Megnyíltak a sorok, amelyeket drága lelked alkotott.

Boldoggá lettem, - miattad édesem.
Nagyon, de nagyon, - hidd el nekem.
Megértelek, amit írtál komolyan veszem.
S komolyan kell vegyelek Téged.
Elhiszek mindent amit írsz, - Egyetlenem.

Megbocsájtani mit? Hisz' értelek, - megértelek.
Drága kicsi lelkem, ékes földi Angyalom.
Bár meg kell mondanom, sokszor vívódom.
Viharosan kavarognak bennem a kétségek,
S a magyarázatok nélküli hűvös kérdések.
"E szerelem számodra reménytelen, állj félre, ne tedd!"
Vetődött fel bennem az elszánt, s végzetes gondolat.
"Nincs mit keresned Itt, ott, ez már nem a te hajnalod!"









Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.