Nyári szünet

Három emelet pasztellfagylalt
aszfalttölcsérbe alvadt
szekérderéknyi gyerekzsivaj
egy sor sárga a zöldben
olvadt a nyárba
visszeres kék slagok
pity-pangása
faszárnyú lepkecsattogás
csak suttogás a matiné után
kezemben izzadt mozi-jegyben
jártak a seregélyek
a cseresznyefán kereplő
színes autók pörögtek bogárháton
virágos otthon nylon-ka szál(l)t
a Silan-szagú szélben
a pékség felől a por-
cukorral teli vaníliát sodort
kiflire ettük a holdat a tejfölös lángost
a vánkost csatázni hívtuk a telefonhoz
Sandokant ragasztottunk a hűtőre is
jutott leeresztett görögdinnye
levet eresztett vietnami papucs-
ra puncs a csokoládé tetejére
tojásfehérre habmadár
voltál-e már pincemélyen
pálinkásbutykos szutykos cefréjében
üvegnyaló-kába belecsókolta
bennem a gyermek
már régen
lereszelte orrát
a hóembernek
már nem hevernek
törött búgócsigák
ha vernek árnyékot
dióra bútorok
a faktorok is egyre nőnek
naptejemben
a piros betonlabdát
levennem nem sikerült
a kerítésről
s a körítésről
egyre többet tudok
a lényeg
nem az ízbe
gyűlik a csomó
a tejbegrízbe
a pöttyös könyvbe
nincs szamárfül-
be leánynak való hiány
nincsen nyár és nincsen szünet
csak a tünet csak a tünet







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.