78
’78
Hazug hó esett – Montreálban meg kiglancolt
kupák repkedtek goj fejek felett nekiveselkedett
szélmalomgesztussal. Fehér nyulak lassú medúza
ritmusban öblögették magukat a kórház alagsorában, a pillanat megripacsosodott, felcserepesedett: hát megszülettetett. az ondóméhkas hercegprímása - a mag
aznap elültettetett. Frivol fajoknak torz ordítása torkolt zabolátlan mindent tagadásba a boulevardon - parittyázgat egy vagon raszta, és látszik a bazsaluzott kurvákon, hogy nem a széjjelkoldult epermezők pacalspárgás habja volt az, ami életük nagy svunggal agyonbaszta. Hajnali malacvágás barrikádos érkeztemre, nagyapám kezében a klorifikált vodkaprés – továrisok sopánkodnak a piperkőc meggyfa tövében, a mami álmos: nincsen kedve a bélmosáshoz.
/istenverte szolganép/
Különös toldalék, hogy eltelt 31, egy platni meggy
öregapám fájáról, még oi-kor halni megy sodronyzott
torkomon: néha az élet csak egy spicli volt, néha meg
törökméz, s ha kellett volt pofon. Gördült a gramofon,
a plebsz arcokon cizellált mosolykollázs rugdalódzott –
Ajvé!- kiáltott valaki, s a cikornyás vakondtúrás
konzekvens főpapja nyálazdva fogadkozódott, hogy
ilyet ő még sehol, soha – többrétegű kompozícióim
varkocsos ostora, meg az a sok rohadt szürke nyúl is ott sorvadt, aki az évek alatt majd belémfogódzkozódott.
/
Szóinkvizítor lettem: cinóber mondatvárosok fancsali karimája nüszögve mögöttem lángol - az összes kritikus samesz saját dogmakajmójába táncol bele, és alig várja,
hogy szőrösszívű szubjektivitását a világba bele-bele
kiabálja: eltöröm pennád gőgös himnuszok törtető álcakirálya, s szemedbe köpni is merszem volt,
ha kell rímmészárosként merülök a versalvilágba,
a dátum: ezerkilencszázhetvennyolc
/*Cizellált: aprólékosan megmunkált
//*Cikornya: keresett, mesterkélt kifejezéseknek minden ízlés nélkül való halmaza írásban vagy beszédben.
///*Samesz: Zsidó templomszolga
////*Skrupulus: aggályos
/////*Kajmó: horog, kampó
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
