Tört fenyõág

                                                    (Hajdanvolt Karácsonyaimra)


Hányszor vártam,-hit és
vágy tartott ébren
isten-angyalt
reszkető hópihében
hogy aláhull majd
keresi az utat
átragyogja szép
nyomorúságunkat
csillapítva vak dühét
jégmezőknek
óceánok árját
mikor bezörget

S lesz tört fenyőág
meg friss kalácsillat
égetett cukor
színes krepp-papírlap
dísznek gyertyafényben
felkötött béke
asztalon a szegénység
dúsan mérve
kiporciózva
hozzá hála ima
mondd Uram, mért a
jónak kell várnia
gyermekarcú hittel
ha jön karácsony

Valaki átlebegett
a szobámon
égbe emelt, majd
lerántott a földre
szólt a hang, létednél
nem vágyhatsz többre
a sorsodat szívemen
viselem rég
azt tedd többé fiam
ami ma elég
magához szorított
féltőn, felismer-
tem, anyám volt az...
vagy...
talán...
az isten


2008 XII 21







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.