Általános

Készülődik. Rosszindulatú nap.

A felhőgéz lassan elszíneződik,
kicsorog alóla a pirkadat.
Az arcon szégyenpír, lemoshatatlan.
Márkás penge, mosdó, borotvahab.

Hisztis a semmi most. Bizonytalan,
toporog, azt se tudja, mit szeretne.
Kényszeredetten járkál föl-alá,
készül egy újabb előkészületre.

A jöttét várod, persze, készülődsz,
maradnál meg tisztának, illatosnak.
Minden lemosható, a tisztaság is,
bőröd alól hibáid kiragyognak.

Kapkodsz, tükörbe nézel, hátha szépít -
ennek a viccnek már szakálla van.
Habozol. Bárhogy is nézed, kilóg a lóláb,
mint mondatodból lóg ki az alany.

Semmid sincs, amit másnak tartogatsz,
neki kuporgattad a szégyened.
Ami késik, nem múlik. Késni fog,
még akkor is, ha már megérkezett.

Még semmiről, még semmiért se szólt.
Mi lesz, ha egyszer mégis szólni fog.

Előtte nincs titok -
utána sincs titok.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Holmi, 2009/4