A kihallgatott csönd

A kihallgatott csönd,
az éggel szemben kibiztosított élet,
az altatókkal elgurult éjszakák,
egy lángban szétfolyt aranyérintés,
deresen végzett zöldfülű barátságok,
tükörlabirintusban egy nő nem tűnő árnya,
a színlelt színvallók, kik mindíg azt hiszik:
igazat hazudnak,
falra szögezve
a naptárakból kitépetlen napok,
tekinteted, amit egyszer markomba adtál,
s őrzöm őszülve is,
a sietség a Pandora üzletházba,
ahol végkiárusítják a reményt,

és az űrbehemót,, aki égitestplantonokkal
lélegez be, öklendez ki mindannyiónkat,
az esténként beállított vekker, hogy
másnap viaszbábukként repüljünk
a föld alatt egy üvegpalota felé,
s ilyenkor kihallgat bennünket a csönd,
s mellénk ül az öröklét biztosítóügynöke
a halál.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.