Kosztolányi húga XXV.

ha azt mondod ősz azt mondom madison avenue
egy lány úgy jön ott lefelé rajta igazi sans-culotte
mögötte már a mescalin kísérletek kékje és fenn
1045 te csinálsz feketét hogy átdolgozhassuk a nem
tudom hányadik éjszakát minden élesebb ilyenkor egy
alvás nélküli lezavart éjszaka után a lombok ereze
te kiáll és megőrült galambok tolla is egyenként
számláltatik ki és berepülnek az ablakon ha azt mon
dod ősz én azt mondom madison avenue mister lane
papírüzletének kirakatán a fényképek szebbek mint ve
lence üvegablakain és hogy lapul el itt a konyha
kövezetén ha azt mondod ősz akkor én azt mondanám
hogy firenze éjszakai szokatlanul hideg esőivel
amint a gucci műhely tetejét veri és azt mondom
hogy mégis madison avenue bár az a hétköznapi hasz
nálatban egész mást jelent befordulsz róla és leta
rolod a metropolitan museum előtti virágokat elnyel
a park tisztuló ágai között felúszik a város óriásha
jó elúszó kajütjeivel ha azt mondod ősz én akkor
az északi és déli sark közé kifeszült hirtelen tél
re gondolok a kertekben bábukként halomra döntve fek
szik a nyár és megint megcsap valami az a más őszből
felszivárgó meleg amit már lehetetlen visszavezet
ni oda ahonnan elindult novembervég a határokon
ha azt mondom ősz te azt mondod madison avenue és az
a lány csak jön lefelé mezétláb viseltes tornacipő
ben a cambell funeral home felé szemben az elemivel
ha azt mondod ősz akkor én azt mondom madison avenue
pillangószékek eloltott rizspapírlámpa árnyék a falon






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Kosztolányi húga (Pécs, 1998)
Kiadó: Jelenkor