Zsabadulás
fordítás
Ez a teremtés tőkéje.
Belőle mintákat darabolnak,
majd mint egy bambuszág,
úszunk a magzatvízből kifelé.
Haldoklunk a lócán, még velem vagy,
de mindenki egyedül marad.
Emlékeimben áskálok,
s mi boldogít az anyatej íze,
s egy régi altató,
melyet magzatként
hallottam anyám hasában…
…élek! Kiáltok az erkélyre kiállva.
A kéjes megdöbbenésben madárrá változom.
egy pillanatnyi őszinte hitért cserébe,
a tollak helyett törött szív és gerinc a juss.
Mindenki rám tekint. S
hiú remény, hogy én nem látlak bennetek.
Már megint igaza lett valakinek,
de a kódrendszer megfejtése
nem kecsegtet a boldogsággal.
A temetésen a gyertya is bűnös.
Ég, mert bizonyít. de zavar,
hogy hatalma van.
Tolsztoj tévedett.
Játszom a gondolattal, de hibás.
a többi csak egy álombéli randevú-vízió magával a szerelemmel…
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: Zsabadulás
