Már régen nem haragszom

Mikor felébredtél, mindig forgolódtál egy kicsit.
A párnát jobbra, meg balra lökted.
A paplant meg sokszor a lábad közé vezetted.
Egy kicsit nekem is jöttél néha.
Mert hogy neked volt az a szokásod, hogy éhes vagy,
s nélkülem meg nem szerettél enni.
Ezért néha lehet, hogy még egy csókot is adtál a homlokomra.
De ezt nem tudhatom.
Ahogy azt sem, hogy mért volt minden olyan puha.
Például a bőröd az kimondottan puha volt, majdnem, mint a kasmír cérna.
Meg a paplan, mely a tested az este körülölelte,
s a párnák, melyeken annyit vitatkoztunk.
Na, meg az illatok. A télnek az illata. A forralt bor illata.
Meg a bejgli illat, amit legtöbbször a bőrödön éreztem.
A bejgliét, amit a nagymamák általában karácsonyra készítenek,
hogy azt a sok emléket, s szeretetet abba a bejglibe fonják.
S attól függően, hogy milyen is az az emlék meg az a szeretet
lehet az mákos vagy esetleg meggyes.
Karácsony előtt mindig ezt az átkozott sütemény szagot éreztem rajtad.
Ugyanis nálunk a karácsony valami olyanról szólt hogy rájöttünk hogy jó nekünk.
Nekünk úgy együtt. S éreztem azt a bejgli szagot, ami a te bőröd volt.
S az első amit láttam a szád volt, meg a szemeid. Na, meg hogy tél van.
Merthogy a nap télen olyan fátyolos.
S a te szobádban, ahol mi sokszor álomra hajtottuk fejünket,
mindig látni lehetett az eget,
bizonyosan azért, hogy ha nem vagyok ott
valaki mindig vigyázzon rád, mikor alszol.
S fáztam, viszont tudtam hogy meleg van,
de én szerettem fázni, nálad kimondottan csak fázni szerettem.
Lehet hogy az ablak, amin az a fáradt, fátyolos nap átpislogott.
Vagy lehet hogy csak az, hogy én tényleg szeretek fázni, még most is.
Mert mikor fázom, akkor úgy érzem, hogy a minden az igen is megfogható.
S akkor a legfinomabb az a bejgli illat, ami a te bőröd volt,
s a legszebb az a nap, ami a fátyolos, s a legpuhább az az ébredés,
ami nekünk legtöbbször a vasárnap volt.
S ezért volt az, hogy én soha nem haragudtam meg azért úgy igazán,
hogy te hamarabb szerettél felkelni, mint én,
s hogy volt az a szokásod, hogy éhes vagy.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.