Fény

Az árnyékom is elhagyott már,
vagy csak nem látszott a homályban.
Nem volt senki a világban, talán mert
egyedül voltam a szobámban és
nem figyeltem semmire, csak
néztem magam elé a vágyban,
hogy valaki nézzen vissza rám, de
idelenn senkit nem találtam.
Lehettem volna szuperhős vagy
sztár egy magazin cimplapján,
pacafista vagy diktátor,
taxis Pesten vagy Budán,
de csak egy árnyéktalan ember lettem,
akit elrontott az élet, kinek
nem volt vize, nem  volt kenyere,
de akkor jött rá hogy csak tévedett, amikor...

Valaki felkapcsolta a villanyt
A homály azonnal elillant
Valami fény költözött a szívembe
Azt mondta értem a váltság díj ki van fizetve..
Kicsit fájt ahogy a fényesség a
rég nem látó szemembe
áradt mérhetetlenül, de a
lelkem meg volt mentve, s
ahogy körülnéztem a helyemen,
láttam egy óriási kuplerájt,
azonnal kidobtam a fél szobám,
helyette kaptam sok sok dolgot amit
az ördög tőlem titokban rekvirált...







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.