Néha

Néha csak nézem
ahogy a jég ráolvad a tányérra
ahogy a zipzár
megakad a fogazatban
tétován végiggondolva a megtett utat
néha elalszom a fotelben
ilyenkor az asztali lámpa
lassan araszol
ahogy házát cipelő csiga
a szekrénysor elefántként vonszolja magát
a könyvek a polcon aprókat ugranak
akár nemrég született nyulak
a csillárok hintázó majmok
a függönyök
szárnyukat próbálgató madarak
közben hallom
hogy az özvegynő a szomszédban leejti a gyufát
hogy a felettem lakó kamaszlány kifésüli a haját
hogy valaki hanyatt fekve
köröket rajzol szemével a plafonra
hogy egy gyerekkéz percegő tollat húz végig a papiron
néha sokáig nem ébredek fel
bentről figyelem távcsővel kukkoló
ahogy a dolgok élik mindennapjaikat









Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.