Útvesztõ
Élet...
…út- vesztőd termei számlálatlanok
A szürke szobák falán apró ablakok
Egy sem nyitható, mind a múltba néz,
Egyik édes, másik sós emléket idéz
S, ha régen veri eső azt az ablakot
Megtörlöd szemed s utad folytatod
Menekülsz egyedül, mindig csak előre
A jelen tovább üldöz a ködfoltos jövőbe
A következő szoba tán színesebb is lehet
Ott van Ő és együtt folytatja majd veled
Vagy a semmi vár rád, legvége az útnak
Összemossa jövőd, jelened és múltad
Felirat a kijárat ajtaján sem díszlik!
DE!
Az utolsó ajtó, csupán egy irányba nyílik!
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
