39

a körútnál kezd rosszul lenni a busz
látszik a bukdácsoló lábakon az émelygés
rángatóznak a testek, amint a kapaszkodók s a padló
foghíjas szája magába gyömöszölni egy darabig vonszolja
rágja rágja majd kiköpi őket
egy kevés nyál marad a homlokukon valamivel több a nyakszirt felett
látom a fürtös kétévesen hogy eperfagylaltnak nézi a dagadó kezeket
először magamat aztán őket szánom meg
sajog a mellkasomban balra hogy egy vénasszony olvad ugyanott
a kövér férfit, a tréfálkozni próbáló ellenőrt a nőt a fürtössel
s a többi főtt rákot figyelem még nedvesnek mondható szemmel
és belém melengeti a csepegő napsugár –citomfagylalt- a kegyelmet
haza akarlak vinni titeket
megmosdatni mindőtöket olvadó gleccserek jeges vizével
az arcotokat, a nyakatokat, a hónaljatokat, a mozgulatlanná puffadt kezeteket
aztán legutoljára a lábatokat, krisztusi gyönyör
hogy fiatalság és az erő és a szépség gőgje 39 fokban nem gyötör









Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.