Sarló hold

Rideg fehér sarló,
nem szívesen emlékszem reád.
Rettegő búzaföldön,ősszel,
alattad, sárban kúsztam át.

Halálraítéltként igyekeztem,
s vártam, hogy lecsap reám,
megállít, s visszafordít
az ismeretlen,zegzugos határ.

Állj! Kezeket fel! Hátra arc!
Hasít az éjben sarlód alatt.
Menetelés a sötétben tovább,
elemlámpák... kutyák... katonák...

Motozás, megaláztatás,
arccal a falhoz állítás.
Utazás szekéren, kísérettel,
gúnyos megjegyzésekkel, rettegésben..

Egy éjszaka a rendőrségen..
halálraváltan, megtépetten,
Hétfőre bejönni, tárgyalás!
Csak két év lesz a dezertálás!

Ó csillagok ragyogjátok meg
merre van a határ?
Hisz itt oly kilátástalan minden,
s a búzatábla csupa sár.

Ó hatalmas kukoricatáblák,
és széles sorközök,
egy új élet útjára visztek,
s egy új hazába, oda költözöm!

Itt már sosem leszek otthon,
már nem tudom az mit jelent.
Hazamennék, de hol a Hon?
Az új nem akar! A régi nem szeret!

Otthon - magyarként lenézett,
Itthon - románként utált...
Nem várt, hívatlan vendég lettem,
ki három nap után nem derogált.

Ama kérdés kísért néha:
"Magyarul hol tanult meg ilyen jól?"
Válaszolnék felháborodva,
de meguntam már magyarázni
a bizonyítványom.

Ott cserbenhagyó áruló,
Itt számító jövevény.
Onnan eljőve, itt nem elfogadva
csüngök, mint száraz falevél.

Egy falevél,
mely fél leesni a földre,
mert az ág,mi tartja
átnyúlik a szomszéd telekre.

A szomszéd nem örül a falevélnek,
a gyümölcsöt nem bánta.
De semmi haszna
a szemétnek!

Csak a gond van vele,
gyűjteni, égetni kell.
Törődést igényel,
s ez nem imponál.

A problémát megoldja:
Levágni az ágat!
Nincs ág, nincs levél,
nem lesz több gondja,
nem kell már ezzel foglalkoznia.








Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Szívfáj Dalaim