Európa háromszor
„Engem anyám megátkozott
engem anyám megátkozott
mikor a világra hozott
hogy a lábam meg ne álljon
meg ne álljon
mindig egen-földön járjon”
Stockholm
Valami különös történt az arcommal itt
mintha egyszerűen csak nem lenne
valahogy úgy, mint a járdaszigetek
a forgalmas utakon- vannak és mégsem.
A nagy hajók álmodni indulnak csak el
ők már tudják, hogy azt itt nem lehet
talán figyelmeztette őket is egy álom-
csendőrbiztos, mint engem múltkor
„kérem ez közterület”
A nagy hajók tehát itthagynak reggelente
És olyankor délig egyedül járom a várost
Egyszer meghívtam fagyira egy szőke senkit
már azt hittem, ő is azt mondja rá:
„kérem, a közterület” – de éhes volt,
és talán magányos is. Megfeledkezett magáról,
és egy pillanatra még az arcát is látni véltem
de ne kérdezze senki, hogy milyen volt
Azt hiszem, a tejföl jutott akkor eszembe
És az, hogy mennyire várom vissza a hajókat
Brüsszel
Hűséges szürke angyal a külvárosoké
egy percre sem veszi le rólunk kezét
Salgótarján, Kelenföld, Charleroi
Itthon vagyok, Brüsszel, ölelj át
A síneken túl halott fémdoboz,
Rajta borzasztó csúf kertitörpe
ontja fénytelen bölcsességeit
A kacér belváros rámköszön
cirkusz ez, semmi más
népek cirkusza
Ravenna
Megcsap az ősök szaga, és a tengeré
pedig messze van, tudom.
Óriáskerékből nézem az eget és
reménykedem, hogy visszanéz
carne, mondta reggel egy kisfiú
carne, mondta, és egy tányérral elszaladt
- éhes volt ez is
nekem meg úgyse kell a sonka,
tömény álmokkal lakat jól az éj.
Estére megébred a város,
egy kis piazzán meccset néz a nép
a sikátorok felett szárítókötél,
alatta kóbor macskák kóbor árnyai.
Négy napja élek itt, négy hónapja tán
nem mosakszom –
elteszek belőled emlékbe
minden kis apró részletet
ősi lelkek ősi városa
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
