Rezdülések

BKV-IMPRESSZIÓ

Az utolsó metrón
ropognak csontjaim
-csonkjaim
halkan csacsognak
lelkemről.


PESSZIMIZMUS

Mindenhol nyomor
az Élet a Pokol,
csak a gyermekek játszanak
míg el nem kárhoznak...


BELSŐ DAL

Szorítom a borosüveget
fény-akkordokat játszom
húr nélküli gitáromon.


ÖNZÉS

Szorítanám tested
csókod lélegezném
hajad simítva
nézném szemedben
magam.


OPTIMIZMUS

Karcolom a lapokat
lopom az arcodat
könnyeidben fürdök
-üvölts még!
de felcsillan a remény...


ÖNZŐ TUDÁS

Sugárzom mosolyodtól
vakító messzeségben
kérem
bérem...
Már értem.
Enyém vagy.


ESZMÉLÉS

Táncoló söröskorsók
hozták világra
lelkem búját
és a tudást:
Te vagy a Megváltás!


PASSIÓ

Feszülök kereszteden
töviskoronád szúrja át agyam
szögeid húsomba vájnak
-üvöltöm a gyönyört


VÉDELEM

Tőrödről nyalom a vért
kezed a vért
mely megment
az álom-pusztulástól


KÍN

Szöges láncaid
feltépik húsom
szétszakítja bőröm
a fájdalomtól
megtalálom
bennem
magam.


VÉGSZÓ

Lelkem mélyéről jövő kéjtől
feljajdulok





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.