éjszakába be

2007 02 20

(1)

tényleg alpesi kör
hogy még a számítógépbe se tudtam
bucskázok álomba
fáradtságommal
a tiéddel bele
a másik az
álomvilágba
barátocskám gyere most
velem
hadd csináljuk ezt
ketten
üdv néked nékem
ha tudsz tudok
még magunkról
értelmeset
szomjas vagyok
de nem akarok kérni
vizet
kivételesen lemegyek
inni ma csak
veled
barátocskám még csak
ennyi
aztán a mélybe
beleférni
kukacmódra
tapogatódzva
az alpesi tájban

(2)

játék lebernyeg
falával
tapintva belső
vázzal
megtöltve meleg
édessel
befúrva fejem
kicserélve pózt
lapulj finoman
velem
langyos olvad
érzem
elernyedve nincs
érzelem
tapintás sincs csak
éden
még egy érintés
véletlenül és kész
nem érzek
majd tekinteted lentről
le vagyok taglózva
nem érzek újra
álomnegédes puha
csók
kéz csigázik
mikor már
megvolt
simán még
egyszer
elölről
őrület az
egész
éhségkincs
veled
mire feljön
épp befejeztem
de nem
finom nyomások lenn
besimulások
sora
állj ezt nem lehet
már bírni
élni
innen már
pokol
húzzál lejjebb
még
már nem érzek





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.