NAPLÓK: simaszáj
Legutóbbi olvasó: 2026-10-30 05:21 Összes olvasás: 9115| 9. | [tulajdonos]: Zsiráfok | 2014-06-17 16:27 |
| A zsiráfokat késő estére sikerült csak behajtani, anyánk türelmetlenkedve nyújtogatta a nyakát, és percenként kikiáltott az utcára „Gyertek már! Kihűl a vacsora!”. Aztán visszabújt az ablakszárny mögé és onnan lesett tovább. Nem örült annak, hogy a nővéremmel elvállaltuk a zsiráfok ki-, és behajtását, amíg a Pándi néniék az éves revitalizációs táborban vannak, de nyíltan ellenkezni sem mert –különösen apánk jelenlétében nem-, mert Pándi néni három szabadmozgás kreditet ígért, kettőt nekem, egyet a nővéremnek a segítségért. A leosztással elégedett voltam, a nővérem amúgy sem nagy segítség, meg hát a lányoknak feleannyi kredit elég, azokban az években, amikor van igazolásuk a Megyei Keltetőből. Nővéremet három hete hozták haza, sápadt volt, meg sovány, de nem értettem anyám miért ölelgeti remegve a szerencsétlent, alig két hónapig volt távol, és hamar vissza fog hízni: zöldvizes hónap van, de ezt anyánk mindig elfelejti. Mondjuk lemaradt az akcióról: a víztáposok kocsija ma éppen, hogy beért a második síp előtt, szinte kizuhantak a járgányból, de estükben már futottak is az utcai kapcsolópultok felé, és bekötötték az utcát tíz perc alatt. Egyre később érnek ide a havi átállásokra; nem csoda, amilyen gyorsan halad a humánintegráció a vasúti sínek mögötti részen, kocsi meg persze nincs elég, „Ja kérem, előbb kellett volna észbe kapni” mondja mindig apánk. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
