NAPLÓK: PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN Legutóbbi olvasó: 2025-04-04 03:03 Összes olvasás: 35735250. | [tulajdonos]: ÚJ VERSEM MÖGÖTTESE | 2025-03-10 04:53 | MEGINT HÁROMKOR KELTEM, AHOGY RENDESEN
Ez a mai termés.
Hatkor uszoda.
11,30-kor pedig állásinterjú a Cseppkő Gyermekotthoni Központban. Ehhez kellett a Rorsarch teszt, ami eldöntötte, hogy pedagógiailag (?!) alkalmas vagyok! Micsoda hülyeség: nekem ott előtte komolynak mondható és általánosan elismert pedagógiai múltam volt. (Lásd a fotót.) De ha most ez a szigorítás kell, hát akkor legyen! (Én semmi rossznak nem akarok elrontója lenni!)

Vagyis én előtte, még valamikor ősszel, hiába döntöttem úgy, hogy 69,5 évesen ismét visszamegyek dolgozni az intézetbe (lényegében "zene-pedagógusnak'). Egy sor vizsgálaton keresztül kellett esnem. Még az otthonomba is felügyelő jött el, hogy felmérje családi hátteremet, de még a szomszédainkat megkérdezte, nem vagyok-e részeges! Sajnos akik a Cseppkőben ismertek, épp azok mondtak föl. (Országos botrányként híresült el nyáron, hogy több mint 20 vezető és nevelő felmondott az intézetnél a megszigorított alkalmassági vizsgálat miatt, amelyre mindenkit köteleztek.)
Majd erről részletesen többet. Most jöjjön a mű. Lent pedig a versben szereplő Walt Whitman portréja. ---------------------------------------------
RORSARCH TESZT
Rorsarch teszt te költőiségem mérve! Bűvös nagy foltok kényszer szimmetriák. József Attila hogy fennakadt rajtuk… Nekem mást mondanak-e majd e pacák?
Walt Whitmannak mit sugallhattak volna? Úgy sejtem, hogy őt sok kedves nőrokon ölbe vette és apja vitte hátán míg hó esett kint az olvadó tavon.
„Engem vigyen padlásra” nála nem volt. Ő vitt a vállán haldokló katonát; én az ablakunkhoz, felnyalábolva ölemben vittem haldokló nagymamát.
Walt Whitman hogy töltené ki a tesztet? Lehet, hogy hasonlóan mint te vagy én? Belső béke ringatná őt is közben És azt éreztetné, hogy nappal van nem éj?
A foltok megjuhászodva ülnének le őmellé is, egyszerre kétfelől mint ebek, ha elkergették a farkast és ma már biztos, hogy senkit meg nem öl?
„Ezek szeretik egymást; szívszimbólum…; az ott, úgy látom, hogy két teli gyomor!” S kirajzolódna: gyermekként Walt Whitman megvédte azt is akit más elsodor.
Legvégül jönnének a színes ábrák. Sokan félnek tőlük és szoronganak. Walt Whitman megnyugodna, ahogy én is: „Fonyódra értünk a magaspart alatt.”
S hagytam: minden a vízen tükröződjön. A „tájkép”, de még a „naplemente” is. – Napnyugta? – kérdezte a pszichológus. –„Az, igen! (Hiszen még nem vagyok depis.)”
S mert eljön majd a nagy-nagy naplemente, pompás, még nem látott vad színorgia. És én majd a fonyódi hegyen állok: kezemben füzet és toll vagy ceruza.
Alant, addigra megírt életemmel Budapest felé száguld egy gyorsvonat. Az anyám onnan jött, hogy itt szüljön meg. –„Unokáim! Majd olvassatok sokat!”
 | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|