NAPLÓK: PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN Legutóbbi olvasó: 2025-04-04 03:04 Összes olvasás: 35739| 247. | [tulajdonos]: MÉG ÉNEKELEK IS RÓLA | 2025-03-07 05:58 | HAJNALI HÁROM, IDEJE MUNKÁHOZ LÁTNI
Alighanem ez lesz az új munkarendem, annyi a tenni- és megírni valóm. Hátralévő életemben be kell érnem 6 óra alvással.
Ha este kilenckor fekszem le, mint tegnap, akkor hajnali háromra ez épp megvan. S úgyis az éjfél előtti alvás a legértékesebb.
Filip Tamás azt szeretné, ha foglalkoznék vele, Baltazár című naplója 5876. Hahó című bejegyzésében az én naplómból idéz és sérteget.
Sajnos erre most nincs időm.
Természetesen filippikáim minden meglátását az általa dokumentált korábbi naplóbejegyzések és egyéb dokumentumok támasztják alá.
Tényfeltáró újságíróként sosem a „hasamra ütök”. Később, magyarázó jelleggel ezekre is ki fogok térni, most azonban tényleg nincs időm.
Csak Filip egyetlen félmondatát idézem: „… a vak is látja”.
Pontosan erről van szó Tamás.
Én „Teiresziász a vak” (szinte) látom.
Igen. Ezen a fotómon, ahol szigetelőszalaggal ragasztottam le a szememet egyik költői estemen (ez a kép van fenn portréként is a facebook-oldalamon), Teiresziászt akartam megidézni. Hogy azonosulhassak vele.
Ki is ő valójában?
S mitől vakult meg?
A „csajok” miatt. A női szexualitás miatt. Az igazmondás miatt. A női bosszú miatt! (Tessék elolvasni a wikipédiát.)
Most csak annyit erről, hogy egy „kígyóvarázs” miatt fiatal férfi korában nővé változott. Nőként élt. S megtapasztalta a női szexualitást.
Megtudta, hogy a nemi aktus során a nők sokkal több élvezetet érhetnek el, mint a férfiak.
S ezt elmondta Zeusznak is.
Héra emiatt, bosszúból vakította meg.
S Zeusz kárpótlásul adta neki a jövőbelátás képességét. Így, ezért lett vak jós. Csak ezt nem tanítják a gimnáziumban.
Pedig kellene.
Viszont nekem nem kellett nővé változnom a női szexualitás megismeréséhez, mert a ’68-as szexuális forradalom aktivistájaként megtudtam én is a Teiresziász által Zeusznak elmondottakat. (Bár ’69-ben még csak 14 éves és szűz voltam, de a Balatonnál felcseperedvén igen éberen figyeltem, s 16 éves koromtól igen szorgosan bele is gyakoroltam magam a „látottakba s főleg hallottakba”.)
Ezt ábrázoltam ebben a legelső ide föltett versemben (fájdalmas szakításom után, s visszatértem a családhoz). Jónásnak azért tetszett meg, mert benne van, hogy az embernél még "a test is lélek".
METRÓVERS
Hétszer fogsz meghalni mint a macskák,
a macskának hét élete van,
hétszer egymás után, magad dobálva,
felmeredő szőrrel, de boldogan.
Én meg letámasztom mind a két karom
- másként végig tolnálak az ágyon -,
s nem győznélek a faltól visszahúzni
az élet-halál közötti határon.
A legvégén majd én is meghalok,
addig is gondolj rám minden este,
ott fekszem majd átszellemülten én
két karod, és combjaid közé temetve.
(Később Szokolay Zoltán ezt „le akarta tiltatni” a Héttorony irodalmi magazinban, az akkori
főszerkesztő, Verzár Éva ki is vette.
Megismétlem:
kitörölte (!) a már megjelent verset a Héttorony magazinból, Szokolay intrikája miatt (ez volt Szokolayval a legelső vitánk), átnyúlva az akkori versszerkesztő feje fölött, aki emiatt lemondott!
Még ma is megvan a „magánlevelem” amit Verzárnak küldtem. Kell majd a Szerkesztőségi főemlős etológiája című regénybe.
A Metróvers később az ÉS-ben is megjelent, de bekerült a Mestereink nyomában címmel megjelent antológiába is. Ami a Magyar Író Akadémia mesterkurzus végzőseinek a vizsgadarabjait tartalmazza.
Vicces, hogy valaki – egy női hölgy, egyszer pikáns irodalmi vitába keveredett velem, hogy rosszul tudom, mert a „macskának” nem hét, hanem kilenc élete van. (S valóban, római auktorok szerint a nő tízszer többet…, mint a férfi… Ha értjük, hogy mire gondolunk…) De aztán ő keresett magyarázatot, hogy akkor „kétszer: talán már az előjáték során”: ebben maradtunk.
(De tényleg mire gondolunk?
Nos, Casanova ad szerény magyarázatot erre (egyébként rendkívül kulturált és visszafogott e témában klasszikussá vált önéletrajzi regényében, ami Stefan Zweig aszerint a világirodalom legjobb korrajza), amikor csak annyit jegyez meg, hogy megtanulta úgymond „visszatartani magát”, miközben partnerei, átlag negyedóránként, „a legbájosabb arckifejezéssel” újabb és újabb tetőpontokra értek. Mert saját bevallása szerint örömének négyötöde nem abból származott, amit kapott, hanem amit ő adott. (Vagyis ő nem "kínzott" a szexuális aktus közben, hanem "kéjeltetett". Visít - Visít, de nem mindegy mitől.)
Még főiskolás koromban (az ELTE magyar szak előtt a Kaposvári Állattenyésztési Főiskolán is diplomát szereztem) vándor szexológus járta az egyetemi campusokat és arról tartott előadást, hogy a női izgalmi görbe orgazmus után nem zuhan mélypontra mint a férfiaké, hanem „középen marad”. S csak az első orgazmust nehéz „kicsiholni”, mert a többi azután „sorozatban” jön. Míg a férfi, miként Casanova, csak egyszer vagy kétszer…
Mindez talán a bonobo jellegű közös ős örökségének maradványa nálunk: a női szexualitást valójában csoportszex kapacitásúra méretezte a Teremtés eredetileg. S Shakespeare valójában nem túloz a „sárló kanca” hasonlattal a Hamletben erről.
S a vallási tilalmak megalkotói is tudták, amit…
De most hagyjuk ezt. Nagyon elment az idő… a Verzár Éva-féle levelet nagyon sokáig keresgéltem az archívumomban, de közben 15 év írott anyaga került elém…
mennyi leírt szó… mennyi hangulat és „érzelmi konzerv” – jól teszem, hogy „mindent” megőrzök…
mennyi regényalapanyag…
Közben mindjárt hat óra!
S fél hétkor (itt van közel) már az uszodában kell lennem, hogy szeljem a habokat!
Zárásként annyit, hogy ez most az egyik legaktuálisabb témám. Mert az öregségben ettől, a szexualitástól és a szerelemtől búcsúzom. Meghitten aszexuális „Philemon és Baucis” házasságban, „unoka-szerelmi” helyettesítéssel.
MERT A SZEXUALITÁST, ILLETVE A TELJES SZERELMET át kell adnom a fiaimnak.
A fiataloknak.
S ezt versciklusban, novellákban szeretném „megélni. De még énekelek is majd róla!
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
