NAPLÓK: Philosophina Legutóbbi olvasó: 2026-07-30 05:29 Összes olvasás: 10627| 17. | [tulajdonos]: Philosophina | 2016-07-29 16:55 | Zenében Mozartig, filozófiában Platónig mindenevő vagyok.
* * *
Bárkit nevetségessé lehet tenni: az okosan hallgatókat is.
* * *
A bűnöző az igazságot ismerve követi el a tetteit,
a tévelygő az igazság hiányában lesz bűnös.
* * *
A jó költő igazsággá hazudja önnön valóságát.
* * *
József Attilát különösen foglalkoztatta igazság, valóság kapcsolata.
"Te jól tudod, a költő sose lódít:/ az igazat mond, ne csak a valódit,"
v.
"Költő vagyok - mit érdekelne/ engem a költészet maga?/ Nem volna szép, ha égre kelne/ az éji folyó csillaga."
v.
"Magamtól tudom, mi jó/ s hogy egyre megy szappangolyó/ vagy égbolt van fölöttem." "...hisz a valóság elpereg/ és megmarad a látszat."
F. G. Lorca valóság - kép kettősségét páratlan szép metaforában jeleníti meg:
"Víz mélyében
szavak, szavak úsznak,
víz tükrében
a telehold fürdik
merészen-
irigyli a másik:
az égen.
Gyermek áll ki
a löszre:
lát két holdat, fölkiált:
Éj, a cintányért csattintsd össze!"
* * *
(Két költői manírról) Az egyik fölfújja szerepét, előszeretettel használ elnagyolt, bombasztikus kifejezéseket. Ritmusai egyszerűek, gyorsan pergők. Szónokias. Ürességét nagyhangúsággal palástolja. Plakátszerű, pátosszal teli terepen, univerzáliák (Béke, Szeretet, Isten, Gonosz) közt érzi otthon magát. Ha szerénynek mutatkozik, akkor is nagyot mondva teszi azt.
A másik alkat szerepvesztő, kapkodó, szangvinikus. Zavarja az egyszerű, átlátható környezet. Ami érthető, azt igyekszik érthetetlenné tenni. Göböt, csomót köt mindenre, még a kákára is. Fél, hogy felismerik ürességét, ezért a végletekig absztrahál, fehér papírra fehér szavakat ír, csendet komponál nagyothallóknak.
Versolvasás közben megáll, elmagyarázza a kényes sorokat. Majd a magyarázathoz is lábjegyzetet fűz.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
