NAPLÓK: Nagy Zoárd mesél Legutóbbi olvasó: 2026-10-30 02:54 Összes olvasás: 8807| 26. | [tulajdonos]: Süni | 2018-12-19 17:49 | Süni
Talán azért, mert szintén egy élőlény. Ha a teremtő úgy akarja, lehetnék én is a helyében.
Terentius azt mondja: Ember vagyok, semmi sem idegen tőlem, ami emberi. Én azt mondom, élő vagyok, semmi sem idegen tőlem, ami élő. És ez alatt nem csupán Süsü értendő, aki már elmúlt hat, házinyulaknál ez szép kor, és esténként, amikor leülök a tévé elé, beüget, feltápászkodik a fotel szélére, és orrával bökdösi a kezemet, mert neki jár a napi simogatás.
És nem csupán az idegen galambok, cinkék, mókusok, amikkel összesodor a sors, és akiknek élete, halála valamilyen módon rajtam áll. De ide értem a huncut, dagadtra hízott egérkét is, aki beköltözött Süsü búzás zsákjába, és akit sokadik próbálkozásra egy műanyag lavórral sikerült csapdába ejteni, hogy aztán háromnapi hideg élelemmel ellátva költöztessem ki az utca végi kiserdőbe, és a pókokat is, akiket a balatoni nyaralóban félbevágott petpalackkal fogdosok össze szezon elején, és telepítem őket a közeli sövényre. De ide tartozik még a szarvasagancs páfrány is, aminek már csak két nyamvadt levélkéje maradt, ott csúfoskodik a nappali plafonján, de érzem benne az élni akarást, és nincs szívem kihajítani.
A tibetiek nemeztalpú csizmákat hordanak, mert, egyfelől nem kell elpusztítani semmilyen élőlényt az alapanyagért, másfelől a véletlenül a talpuk alá kerülő rovar is nagy valószínűséggel túléli a kényszerű találkozót. Nem hiszek a reinkarnációban, csak abban, lehetnék én a bogár, és a bogár az ember. A szerepek olykor felcserélhetők, és jó néhány alapvetésünk is csupán nézőpont kérdése.
Persze, mondhatod, álszent vagyok. Semmi problémám a vegetáriánus étrenddel, de szívesen elfogyasztok egy jó pörköltöt, rántott karajt, bifszteket. Noha nem én oltom ki az áldozat életét, de haszonélvezője vagyok a pusztulásának. Sose felejtem el az öt éves kisfiam reakcióját, amikor egy séta során az utcán szemtanúi lettünk, ahogy a henteshez hordják be a fél disznókat a culágerek. Nem értette, hogy mit lát, és amikor végül összekapcsolódott benne a véres látvány az ebédre elfogyasztott hússzelettel, éveken keresztül nem volt hajlandó húst enni. Egy ideig még a virsli és társai, jótékony elnevezésük okán étrenden maradhatott, de végül itt is eljött az igazság pillanata, és tizenéves koráig sajtdiétát tartott.
Elborzaszt, amikor azt hallom, Harci Marci hány száz fácánt vagy fajdot puffogtatott le x nap alatt. Számomra ez semmivel nem különb, mint bármely irtóztató tömeggyilkosság. Életek tömegének oktalan elvétele puszta kedvtelésből. Világvallások épülnek erre az egyszerű tételre: Ne tedd másnak azt, amit magadnak nem kívánsz! De mi az a MÁS? Bármi, ami él és mozog? Vagy bármely állat? Vagy bármi, ami képes a logikus gondolkodásra? Vagy bárki, aki ember? Vagy bárki, aki ember, és fehér? És keresztény? És heteroszexuális? És az aktuális hatalommal szimpatizál? Vagy bárki, akinek piros sapka van a fején?
John Donne is megáll itt: … minden EMBER a kontinens része …
Nekem ez kevés, az én harangom ennél gyakrabban szól.
Mondhatod, érzelgős pöcs. Nem zavar. Én is gondolok majd rólad valamit.
Igen, nedvességgel telítődött a két árok az orrom tövében. Pedig csak egy süni volt, már ha azt a véres-tüskés pépet annak lehet nevezni, ami maradt belőle az úttest közepén. Meg mellette az a jó pár tizedakkora paca. Nem láttam, de nem is feltételezem, hogy szándékosan történt, aki okozta, tán észre se vette. Mégis, el van rontva az egész napom, és ha ez ma szégyellni való, akkor is büszkén vállalom.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
