NAPLÓK: Maxim Lloyd Rebis Legutóbbi olvasó: 2026-10-27 09:27 Összes olvasás: 8828| 64. | [tulajdonos]: negyvenegyedik bejegyzés | 2026-10-03 17:37 | RÚT-
Láttam a sátán egyik fémbolháját. Pattogott, csattogott, önfellációt végzett egy parlamentben, a magas fák között, hol az ember hupiréz, és részben szénpiréz, égette magát doszt. Agyar! Éter! Szólongatot két domesztikált amőbát a kábszis szelencéjébe vizslatva, a kifáradt Volga minden molekulájának valagát Moloch-kulás nyelvvel izgatva. Osztódjatok! Fáradjatok! Volt aztán minden ott, vasalódeszka, papita taxi szemcsi, pezsgő púzás a balkonon, és egyéb ordenáré odarittyentés, odarondítás ahogy az kell. Pontosabban nem kell. Undorodva elfordultam, mert nem volt épületes látvány és végtelenül untatott.
-TÚR | |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 61. | [tulajdonos]: negyvenedik bejegyzés | 2026-05-22 16:25 | 40.-
Csak a halott materialista a következetes materialista. A következetesség szép. A materializmus csúnya. Ha javítani akarsz egy materialista esztétikáján, akkor következetes állapotba kell őt hoznod! Ezen a ponton ellenem vethetnéd, hogy a materialista lényegében életében is halott. Par excellence zombi. Igen. Ebben van valami. Tekintsd tehát úgy, hogy segítesz neki következetesebben kifejezni hulla voltát, midőn a nyugalmi szimetria arányaiba rendezed. A materialistából állíthatod ellő a legerősebb hullamérget. Vedd rá, hogy verset írjon. A műveivel izzítsd fel a lombikot. Hugyozz bele. Adj hozzá szegfűborsot. A száznapos tojáshoz hasonlatosan előkészített materialistát kockázd fel, ez a kedvenc geometriai alakzata. Add a löttyhöz. Közben a mesterséges "intelligencia" eljöveteléről hazudjál jó sokat a főzetnek. Hamarosan a pokol ocsmány bűzeit fogod érezni. Ekkor tudni fogod, hogy a világ legpusztítóbb mérgének birtokába jutottál. Használd egészséggel. Materialisták, szcientisták, marxisták, nemzeti és nemzetközi szocialisták ellen kifejezetten remek.
-.40 | |
| 60. | [tulajdonos]: harminckilencedik bejegyzés | 2026-04-29 18:43 | 39.-
Miután megírtam a Szökés a Gonosz mandalájából című fejezetet, amiben Sorath is szóba kerül Aggripa von Nettesheim és Bataille "rohasztó" napjának vonatkozásában, különös álmot láttam. Egy kis barlangból léptem ki, pompás tachival (udvari díszkard) a kezemben. Elhaladtam egy játszótér mellett, ahol gonosz küllemű kisgyerekek gúnyolódtak rajtam: "Nicsak, Nathaniel még sem halt meg! Nathaniel mégsem halt meg!" Roppant mulatságosnak találtam az élcelődést. Amikor felébredtem nyomban megértettem, hogy a kis puruttyák, erejüket vesztett démonok voltak. Nathaniel pedig jó kapcsolatban áll az éltető nappal.
-. 39 | |
| 59. | [tulajdonos]: harmincnyolcadik bejegyzés | 2026-04-23 14:58 | 38.-
Figyeltem őt. A fél valaga fehér bársony párna volt, a negyedik mellbimbója történetesen egy szem paksi mogyoró. Az egymilliomodik hajszála lazacrózsaszín és négergöndör. Ellopta egy őzike méhét. Próbálta a szoknyája alá rejteni, de szőrrel írott tojásai tiltakoztak, hogy nincs szezonja a Húsvétnak. Kérte, meg ne patkolják! Így nem oda Buda alapon feladta önmagát tértivevényesen a palackpostán. Most valahol kereng a rendszerben, akár vert csipkekeszkenő ős istenasszonyok szép, felhőorcái felett, ha orrlikaikból kecsesen tőr elő a violaszín fing. "Ideje másra csepegtetni az idegvelőt" figyelmeztetett Donatien.
-.38 | |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 57. | maxinka: a VAN | furim: re | 2026-04-23 12:20 |
"A politikáról is elmondhatjuk, hogy az ideája eltűnt, de a politikai játszma folytatódik, titkos közönnyel a saját tétje iránt. (11.)
...transzpolitikusok lettünk, vagyis politikailag közömbösek és nem-különbőzőek, androgünek és hermafroditák, miután magunkévá tettük, megemésztettük és elvetettük a legellentmondásosabb ideológiákat, már csak az álarcot viseljük, és gondolkodásunkban - talán tudtunk nélkül - a politika transzvesztitái lettünk" (26. - 27.)
Amikor a dolgok, a jelek, a cselekedetek megszabadulnak az ideájuktól, a koncepciójuktól, a lényegűktől, az értéküktől, a referenciájuktól, a kezdetüktől és a végüktől, akkor végtelen önreprodukciójuk veszi kezdetét. A dolgok tovább működnek, amikor az eszméjük már régen letűnt. (11.)
Mindannyian hitetlenek vagyunk, illetve a művészet vagy a szexualitás ('vagy a politika') transzvesztitái. Nincs többé sem esztétikai, sem szexuális ('sem politikai') meggyőződésünk, de hirdetjük mindkettőt. Mindenki a kinézetét keresi. Minthogy ma már nem indulunk ki a saját létezésünkből, csak egyet tehetünk: látszatot teremtünk..." (24.-25.)
Jean Baudrillard: A rossz transzparenciája
Jól megértsük tehát, 1. ma már valaki akár akarja, akár nem, elsőkörben IDEGEN URAKAT szolgál. Strukturálusan. A magyar úr fakultatív, ilyen értelemben mindegy, hogy milyen. 2. ma már nincsenek konzervatív, liberális, szociáldemokrata, autoriter, legitimista, anarchista stb. emberek; csak ezeket reprezentáló jelmezek a jelentés-fosztottság békebeli apokalipszisében. 3. a nem TELJESEN rossz magyar urat is jobb szolgálni, mint akár a legjobb globális mechanizmust. | |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 55. | maximka: megváltozott változatlan | 2026-04-23 10:35 | NOSZTALGISTA MERENGIZMUS
Mindig félrevezető azt hinni, hogy a politikai győzelem, a regnálás, a bukás mögött egy-egy ok van. Okok sokasága van mindezek mögött. Olyan sincs, hogy fő ok. De mindenkinek lehetnek kedvenc okai. Az okok közül számomra azok a legfigyelemreméltóbbak, amik nem csak egy-egy politikai eseményre, hanem (az adott oknak a világban való jelenléte alatt) az összes politikai eseményre hatnak. Ezek közül talán a legtriviálisabb az, hogy progresszív-globalizmus mint elv, keretezés és gyakorlati eljárás, a nyugati társadalmakban rendületlenül képes önmagát mint a normát pozícionálni és minden egyebet mint anomáliát megbélyegezni. Ez már hosszú évtizedek óta így van. Ez a felállás minden szuverenista-konzervatív próbálkozást a formális hatalomban időlegesen bekövetkező anomália pozíciójába kényszerít. Így, ez utóbbi, amíg nem képes megsemmisíteni az előbbi norma-pozícióját, addig a saját archetipikus szerepe soha nem lehet más mint nosztalgia. Édes, savanyú és keserű nosztalgia. A valódi történelem, a valódi politika, a valódi diktatúra, stb. nosztalgiája, így arra kényszerűl, hogy a valódi rebellió és szabadságharc nosztalgiáját is hol maga reprezentálja, hol vele szemben reprezentálják azt. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
