NAPLÓK: Kisvirág Legutóbbi olvasó: 2026-09-12 15:10 Összes olvasás: 26111| 2. | [tulajdonos]: újabb | 2004-05-12 21:19 | | A következő héten sem találkoztunk, mivel N hazautazott az édesanyjához.Annyit azért elért az a lány, hogy lelkiismeretfurdalásom támadt, hogy miattam újra összeroppan. Meg persze birizgálta a fantáziámat, ez a szerelmes vagyok beléd mondat. Eleve a lehetőség, hogy mivel is érdemeltem én ezt ki. Szóval azért egyszer felhívtam, csakhogy tudjam hogy van. És hát írtam egy levelet is, hogy hogyan is legyen most, meg ő miként képzelte ezt el. Természetesen számomra elsősorban barát volt, akinek nem kell mindent megmagyarázni, aki velem nevet, mert érti mire gondolok. A férjemnek kamuztam valamit, hogy ők ketten, mármint az a lány és N közti viszonyról, amibe én is belekeveredtem. Azt ő is tudta, hogy N-nel sokat beszélgetünk. Megbízott bennem én meg mégsem mondhattam el neki mindent még nekem is meg kellett emésztenem. Eltelt a hét és mintha áttört volna valamiféle gát, N egyre többször felhívott, igazából nem törődött semmivel. Nekem kellemetlen volt hiszen otthon keres egy másik pasi, folyton hazudnom kellett valamit és ez nagyon zavart. Aztán végül kiböktem, miről van szó. Most a férjem döbbent le, a csapás elemi volt. Pláne hogy azt mondtam tulajdonképpen én sem tudom mit is érzek. Közölte velem hogy esze ágában sincs engem elengedni és harcolni fog értem. Hiszen azért vett feleségül, hogy velem élje le az életét. Ahogy a nagykönyvben le van írva. Valamiért sosem gondoltam, hogy ilyen erős köztünk a kapocs, vagy hogy így ragaszkodik hozzám. Én azt gondoltam, ha menni akarok simán belenyugszik. Valójában kiderült, hogy neki éppúgy az életét jelentem, mint N-nek. Pedig addig ha tükörbe néztem egy lyukas garast sem adtam volna magamért. Most meg két pasi is ostromolt. A férjem szerelme elgondolkoztatott. Vajon miért kellene őt elhagynom. Nincs és nem volt rá okom. Az életünk rendben volt, én elfogadtam őt olyannak amilyen, és ő volt az első, aki mellett biztonságban éreztem magam. Nem kellett jobbnak lennem, mint ami vagyok. Az egyetlen felróható hiba, hogy ő sohasem látott a lelkembe. Csak annyit tud rólam, amit elmondok neki. N viszont a lelkemet érintette meg, olyan "ajtókon" jutott át, ahol nagyon kevesen. Legszívesebben kettészakadtam volna, hogy mindkettőjüket boldoggá tegyem, vagy kiszaladtam volna a világból. N számomra egy tündérvilágot jelentett, amiről, vagy amilyen kapcsolatról lánykoromban álmodoztam. A nagy szerelem volt csak nem jókor. Hiszen én már rég lemondtam erről az álomról. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
