NAPLÓK: Anyu mesél Legutóbbi olvasó: 2026-10-30 04:11 Összes olvasás: 9794| 5. | [tulajdonos]: ... | 2020-04-10 08:27 | 2020. április 10.
Rosszat álmodtam. Körösújfaluban voltam Mamáéknál az udvaron. Valaki szólt, hogy baj van a kúttal. Én odamentem, és elkezdtem húzni a vödörrel a vizet. Egy rossz bádogvödör volt rajta, a láncon vagy kútostoron. Inkább lánc lehetett, mert nehéz volt felhúzni a vödröt. Folyamatosan mertem ki vele a vizet, és visszaöntöztem a kútba. És akkor elkezdett zubogni, és jött fel a víz a kút kávájáig, sőt ki is ömlött belőle, folyt át a szomszédba a tönkő alá. Tönkőnek fának a gyökere, Mihálydiban dücskőnek nevezik. Folyt alá a víz, elkanyarodott egészen a szomszéd háza felé. A szomszéd kijött, én elnézést kértem, mondtam, hogy én voltam. Visszamentem a kúthoz, de akkor már egy hatalmas nagy feketésszürke szőnyeg is jött ki belőle, utána meg könyvek, füzetek. Akkor már volt ott több gyerek is. Én is gyerek lehettem, gondolom. Mondtam a többieknek, hogy menjetek az iskolába, mert elkéstek, és szóljatok az osztályfőnöknek, hogy én csak később tudok menni. Valamelyikük azt felelte, hogy ezt így nem fogadják el. Eszembe jutott, hogy el sem olvastam a leckét, nem tudok semmit.
Aztán egy hosszú úton mentem előre. Fel volt törve, nagy földtömbök voltak rajta, és gödrök. Ott bukdácsoltam köztük. Egy lány karon fogott, hogy menjek vele. Sütemény volt nála egy fehér kendőbe kötve. Kérdezte, elfogadom-e. Elfogadtam, de mire ettem volna belőle, már átugrottam egy másik álomba. Ismét Mamáéknál voltam. Mama valami dióbelet adott, hogy egyem meg. Az egyik része nagyon törmelékes volt. Ez nem lehet így kiválogatni, mondtam. Valaki azt felelte, hogy nem is kell, majd kiszelelik, mint a pelyvát.
Aztán egy rossz biciklivel akartam útnak indulni. Az ülése billegett, vessző szerű vaspálcákból volt összetákolva, azt igazgattam, mondtam: „erre nem lehet felülni”, de nem volt ott senki. Az almatárolóba akartam eljutni, de akkor már gyalog. Fel volt túrva az út. Másztam át a gödrökön, amíg simább útra nem értem. Eszembe jutott megint az iskola, hogy elkések, ha gyalog megyek, fel kellene szállni a buszra. Volt is ott nem messze egy buszmegálló-tábla. Egy teherautó állt előtte. Hatalmas, fekete füst szállt fel belőle, úgy indult el. Akkor már ott álltam a buszmegállóban egy másik nővel. Együtt dohogtunk, hogy milyen emberek vannak, befüstölik a levegőt.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
