NAPLÓK: A vádlottak padján Legutóbbi olvasó: 2025-05-23 22:40 Összes olvasás: 71927933. | [tulajdonos]: Az én füveskönyvem 161 | 2025-03-13 12:04 | A lényegesről
Minden lényeges és minden lényegtelen. Ha élni akarunk, akkor el kell fogadnunk mindent fontosnak. Ha nem akarunk élni, vagy nem sokáig, akkor nem szükséges hogy lényegesnek tartsunk mindent, akkor szelektálhatunk a dolgok között. Ám akár szelektálunk, akár nem, mindkettő lényegtelen. Az élet tőlünk függetlenül is megy a maga útján tovább, mint ahogy nélkülünk is létezett már évezredek óta. Az egyén gondolatai, érzései, meglátásai tehát nem lényegesek. Ám, ha az egyének gondolatait, meglátásait, érzéseit összegezzük, az már nagyon is fontos, nagyon is lényeges. Ugyanis az egyének összessége az, ami kiadja a társadalmat, az emberiséget, és annak „globális” gondolkodása, érzései, meglátásai már nagyon is lényegesek. Általában nagy gondolkodók, filozófusok, írók, költők azok, akik az egyén helyett és az egyének összessége, azaz a társadalom helyett, de mégis az egyéneknek, mégis a társadalomnak képesek kimondani, leírni azt, ami NAGYON FONTOS, AMI NAGYON LÉNYEGES! Ezekre az emberekre persze a nagyon nagy többség nem hallgat, illetve nem is olvassa őket, így befogadni sem tudják azt, amit írnak, mondanak. Ám az a kisebbség, aki becsüli őket, és befogadja „tanaikat”, verseiket, megállapításaikat, tanulmányaikat, önmaguknak sokat profitálnak belőlük. A világ és a társadalom minőségi fejlődését az a kisebbség tartja fenn, illetve emeli magasabbra, akik hisznek azoknak, akik tudják, mi a lényeges. A mostani napokban (2025 márciusában) olyan folyamatok zajlanak világszerte, ami nem a józan és megfontolt kisebbség minőségi fejlesztő munkáját segíti, hanem épp ellenkezőleg, a tudatlan és a fontos dolgokat fel nem ismerő „percemberek”, politikusok őrültségeit segíti. Mert ahol háborút „békeharccal”, ahol inflációt központi beavatkozásokkal, szabadságot börtönök építésével, demokráciát elnöki rendeleti irányítással képzelnek el, ott valami nagyon elromlott. Dühöng a kicsinyesség, a tudatlanság, a verbális erőszak, a hatalmi arrogancia, az emberi jogok sárba tiprása, az EMBER leértékelése, miközben EGYES EMBEREKET, TÖBBNYIRE ÖNMAGUKAT akarnak felértékelni ugyanazok, akik másokat leértékelnek. Az 1938-45- közötti erkölcsi szint alá került az emberiség, és az az elszomorító, hogy ezt észre sem veszi a nagy többség, a normális kisebbséget pedig szisztematikusan üldözi mindenütt a hatalom, a hatalmasok. Lényeges ez? Egyáltalán nem, és nagyon is igen. Ám a vége egy lesz így is, úgy is.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|