Tóth Katalin Mirage
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
1.
| 2014.09.19 16:47 | Jakab Anikó -- Születés
|
| Válasz erre | Kedves Tóth Katalin:)
A verseire egy Rákoskeresztúron
élő ismerősöm hívta fel figyelmemet.
Elgondolkodtam.
Hiányolom az élet örömének méltatását.... Csak szomorú dolgokról ír.
Megértem. Bizonyára sok olyan dolog, történés lehet életében, melyek ezt hozzák magukkal, mert!!!! FELDOLGOZATLANOK Önben. Jól érzem?
A nevem Dancs Jánosné és Rákoshegyen élek. Tagja vagyok itt a Művészköröknek: RIM, Rákoshegyen a Közösségi Házban,
A Bohém Asztaltársaságnak, mely Rcsabán, a CsabaHázban található.
Bíztatom, keresse meg írásaival. Sok olyan társra lel, akiknek szintén van helyzetük.... És sorstársak.
Szívélyes barátsággal Ön felé: Jakab Anikó költőnő.
Elérhet a: ori.aniko@gmail.com levél címemen. 06 20 326 4001
Írjon, hívjon:) Várom
ui. Egy vers tőlem. Önnek:
EGY TAVASZI ESTE
Egy édesen lágy tavaszi este,
sétálok a pesti utcán merengve.
Gondolataim színes pillangóként csaponganak,
míg nézek fölfelé, s bámulom a csillagokat.
A csillagokat, melyek úgy vannak széthintve
a menny boltozatán, mint a gyöngysor,
ha szétszakad ízibe.
Szerteszét szaladtak róla a gyöngyszemek
Biztos így szórta szét a Teremtő is,
a csillagszemeket.
A bársonyos mélykék ég az alátétjük,
s ahogyan nézem, szemem szinte szédül.
Mindegyik darab brílliáns is lehet talán.
- Hozd le nekem!
Ezt kéri a fiúktól minden leány.
Vannak csillagjósok kik belőlük, jósolnak.
Más emberek kutatják, fürkészik titkukat.
Amit a távolság igen jól el tud rejteni,
De ki tudja, ha tudnánk a titkot,
Mit tudnánk vele kezdeni?
Igéző fényüket nagyon szeretem.
Nem tűnnek előlem el,
míg a Nap nem jő fel hirtelen.
Mert a Hold csak addig védi meg őket sötétjével,
Míg a Nap fel nem kél, fényes, forró seregével.
Oda lesz a napfénytől a csillagok fénye,
Eltakarja őket Hold-anyó félve
biztosan mindegyik egy tükör előtt fényesíti magát,
hogy estére kelve, újra - az ég bársonyáról
szikrázhasson le ránk.
Rákoskeresztúr, 1998 tavasz. Jakab Anikó
. | 0 |
|
