Rábai Flóra
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
11.
| 2009.10.27 03:34 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | este
|
| Válasz erre | a "s" helyett leginkább semmit, de ha már valamit, akkor "és"-t.
Egyébként egészen ügyes munka. kevés benne a dráma, meg nem nagyon történik semmi, visszatáncol a vers. viszont szép a gyógyszeres kép, és a zárlat. Dolgozni kéne vele. A 4-8 sor direkt kicsit. "a lány" sok háromszor. | 10. 9.
| 2009.10.11 17:38 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Apa
|
| Válasz erre | Nem rossz ez sem, de az elõzõnél gyengébbnek érzem. A felütés sok helyrõl ismerõs - csak egy, talán távolibb, de jól megcsinált példa Kemény Istvántól Az apa a nagykönyvben. De beugrik Nemes Nagy Ágnes is , aki ugyan Istenrõl beszélt apa helyett, mivel azonban ez a vers is elég erõsen billegtet a két értelmezés között, talán nem inadekvát felidézni, bár bizonyára sokan ismerik közülünk: "Amikor én istent faragtam, / kemény köveket válogattam. / Keményebbeket, mint a testem,/ hogy, ha vigasztal, elhihessem."
Mármost épp emiatt az ismerõs felütés miatt indul be nehezen számomra ez a vers - egészen a szenteltvíz-tartó motívumáig kell várnom, hogy igazában történjen valami. Az viszont kétségtelenül erõs kép, erõs lehetõség - habár a ránc bennem hosszú és vékony mélyedés képzetét kelti, a szenteltvíz-tartó viszont inkább kerekded. No mindegy - innentõl vált valami egyedibb hangütésre a vers, azzal együtt, hogy az eleje sem értéktelen, az áthallások dacára sem. | 8.
| 2009.10.11 17:30 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | az ordításra a rím
|
| Válasz erre | Erõs szöveg, emlékezetes megoldásokkal:
"azért kíváncsi lennék, levágtad-e már hajadról
az érintéseimet,"
"mindegy, ki sír fölöttem,
én újra összemegyek a mosásban"
A "gyermek mindig elvetélt gondolat" nem egészen tetszett eleinte - túlontúl szlogenszerû, és kicsit zavaróan mossa össze az "elvetélt" reális és gondolati síkon értelmezhetõ jelentéseit. De végül is mûködõ a sûrítés, és egészen tetszik, ahogyan kitakarják egymást az említett jelentések.
Két fontos apróság:
"és hogy mint amikor az ember virágot présel,
hogy megmaradjon örökre"
Itt a két "hogy" zavaró, és szerintem nem illeszthetõ be abba az élõbeszéd-szerû sémába, ami a verset amúgy mûködteti, azaz nem indokolható a duplázás slendriánsága azzal, hogy az élõbeszéd is slendrián. Ez talán a legnagyobb kifogásom a vers ellen, ami egyben biztatás is - viszont nem értem, hogy egy ilyen frappáns szövegben miként maradhatott benne. Ezért feltételezem, hogy esetleg szándékosan; ebben is nagyobbat döccen azonban a kívánatosnál.
"közben csak arra kérem a többieket, ne sajnáljanak
mert hiába felnõtt a kezem, a lábam."
Ezt meg nem tudom egészen összerakni nyelvileg - talán nem kéne a pont, hogy összeolvasható legyen a következõ két sorral. Ha meg fõnév helyett igeként olvasom a "felnõtt"-et, akkor már természetesebb volna a "hiába nõtt fel" változat.
E két helyen várnék tehát javítást - máskülönben viszont gratulálok.
nb | 7. 6.
| 2009.10.08 11:45 | RF -- re
|
| Válasz erre | Köszi a kritikát, erre még nem is gondoltam. Bár alapvetõen annyit tudnék mondani rá, hogy nem biológia tankönyvet írtam- szerintem attól még mûködhet egy kép, hogy nem mindenkire igaz.
Ráadásul a hízástól való félelem azért van olyan elterjedt, általános dolog, hogy megalapozhat egy képet attól függetlenül, hogy azért vannak kivételek, s mondjuk nem mindenki hízik (vagy nem azonnal). Szerintem nem nehéz beleképzelni a versbe egy olyan alakot, akire ez mondjuk pont igaz.
(az egyszeri étkezésre vonatkozó kifogásodat is megcáfolnám- konkrét kilókat (egyet-kettõt) is fel lehet szedni egy-egy kiadós étkezés után- ha az ember elõtte-utána rááll a mérlegre, kevesebbet ill. többet mutathat. Ráadásul a tartós hízás is sok egyszeri étkezés eredménye, így végülis minden egyes alkalomból beépül valami. /bocs az esetlegesen pongyola megfogalmazásért, sajnos tényleg nem vagyok biológus:)/ )
Köszi a többi véleményt, hozzászólást is.
Különbözõ okok miatt törölni akartam egyébként (már jó ideje) eddig elbírálatlan szövegeimet, de sajnos elfelejtettem a jelszót...
| | A fenti posztra érkezett válaszok: km | 5.
| 2009.10.08 11:05 | Korányi Mátyás -- este
|
| Válasz erre | Van egy alapvetõ hibája ennek a versnek: a frappáns csattanó. Az domborodik ki leginkább ebbõl a szövegbõl, de nagy problémája, hogy egész egyszerûen nem igaz. Illetve részben. Pontosabban, már akire. Mármint ezek az étkezés után felszedett kilók. Sokakon meg se látszik. Más meg leadja egy kisebb stressz hatására.
Ráadásul egy ilyen, konkrétan egyszeri étkezésnek beállított kép esetén (egyéjszakás kalandra gondolok a vers alapján), általában nem asszociál az ember a hízásra.
Pedig jól hangzik. Tényleg. Téged is ez vitt be az erdõbe.
De az ilyen részek miatt:
"a lány azt várta, hogy azt mondják neki,
érte nyúlt át
pestre a híd
de nem bókol neki senki sem. mindenki csak mosolyog. "
és:
"aztán az egyik fölé hajol,
s a lány kimondaná, de nem tudja, miért
mint valami gyógyszert,
nyeli le a saját nevét "
érdemes lenne megmenteni a verset.
A "talán gyilkosságra spórolják a haragot" sor sztem nem illeszkedik ide, homogénebb a vers, mintsem, hogy bele kéne ezt passzírozni. Írd be egy másik versbe. üdv | 4.
| 2009.10.03 08:36 | y -- ..
|
| Válasz erre | Nem tudom ki vagy, igaz-e, vagy csak félig, de a verseidbõl néhány mintha fájdalommal belõlem szakadt volna ki. | 3. 2. 1. 0 |
|
