Péter Béla
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
919.
| 2026.09.01 10:45 | Péter Béla -- re: meo | időhasadék (szolnok)
|
Válasz erre
Előzmény |
Mátyás!
A hiányéezetét megértem, de ennek az lehet oka, hogy a szövegnek van 1 párja, Kádár Csomor Gábor festménye:
.... sajnos itt nem tudom megmutatni.
Tehát a szöveg, kép nélkül okozhat hiányérzetet természetesen.
Tisztelettel:
pb.
| 918. 917. 916.
| 2026.08.30 12:10 | Siska Péter - szerki -- meo | időhasadék (szolnok)
|
| Válasz erre | Hatásos az indítás, a hajó és a zátony egy olyan helyen, ahol semmi keresnivalójuk (bennem fel is idézte Werner Herzog Aguirre, Isten haragja c. filmjének ikonikus jelenetét) a versmondat modalitása is fokozza a bizonytalanságát. Viszont ez a bizonytalanság, ami az egész verset végigkíséri, nem mindig termékeny poétikailag: ahogy Mátyás is írja, néhol kifejezetten szuggesztív, máshol inkább zavarossá teszi a verset. A legerősebb szerintem a vers középrésze (5-8. sor), sajátos világot teremt a térátalakításával, az abszurd topográfiájaval. A folytatása már túlretorizál, a "ki tehette", "ki vágott át", stb. ugyanazt magyarázza, ütősebb a groteszk, ha a lehetetlenség natúr, ha természetességgel közöljük. Az archaizáló kifejezéseket (p. "midőn") is elhagynám, a zárás viszint jól illeszkedik a hajó-iszap-lerakódás képzetköréhez. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Péter Béla | 915.
| 2026.08.30 11:07 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | időhasadék (szolnok)
|
| Válasz erre | Ez a vers mintha kicsit követhetetlenül próbálná összekötni a folyók kiszáradását a Kossuth téri szökőkutak nem működésével? Elsőre nem nyilvánvaló, hogy a köztér és kiszáradt vizek képi világa hogyan fér össze. Persze a kettő kombinációjából szuggesztív képek születnek- főleg ott, hogy "holmi kiszáradt tengerfenék e nyomasztó tér". De azért jobb lenne erősebben körülhatárolni, hol kezdődik a vízió, és mi az a tényanyag, ami inspirálta. Azok a fordulatok, amelyek a lírai én megdöbbenését írják le, de egyúttal metapoétikusan kijelölik a látomás és valóság expresszív keverésének stílusirányát is- értem itt az "az agyadra, agyamra telepedett valami mákony?", illetve a "midőn/ a homloklebenyben valami, szép csendesen megtapad" sorokat- eléggé pátoszosak, konvencionálisak. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Péter Béla | 914.
| 2026.08.29 15:15 | Fűri Mária - szerki -- meo | időhasadék (szolnok)
|
| Válasz erre | Kedves Béla!
A versről a Debreceni Egyetem előtti különleges növényszigetek jutnak eszembe, amelyeket alkami érdekességként sacc kb. egy hónapig csodálhatunk.
Nekem tetszik; a hosszú, pontos (kicsit mulatságos) rímelésű sorok ironikus méltóságot és misztikumot adnak a versnek. Egy darabig olvasgatom még, de a maradot már bejelöltem. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Péter Béla | 913. 912.
| 2026.08.25 13:44 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | Régi levél
|
| Válasz erre | Kedves Béla!
Ahogy Tímea is írta, a humor jól működik az egész levélben. A stílus egységesítése mellett még azt javaslonám, hogy tömörítse egy kicsit, pl. húzza ki a "nem bírtam már nézni" ismétlését, vegye az egészet kicsit töményebbre - úgy még hatásosabb lenne.
Üdvözlettel:
Gerencsér Anna | 911.
| 2026.08.14 17:11 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | Régi levél
|
| Válasz erre | Kedves Béla!
Ha tájszólást alkalmaz, írja meg az egész szöveget abban!
Humorból nincs hiány, csak így magát a levelet nem ragadnám ki a kontextusból, vagy csinálnék neki kontextust, írnék köré még pár ezen korban játszódó történetet.
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | 910. 909. 908. 907.
| 2026.07.26 12:24 | Fűri Mária - szerki -- meo | Hogy van ez?
|
| Válasz erre | Ismerem a prózákat, amiből a vers is született. Legalábbis úgy vélem, 'amazok' voltak először.
A vers a jelenből indul, és a jelenben ér véget -- hétköznapi, ismerős. A közepe a mítosz, a saját, családi, ahogy azt Siska Péter is említette. Szeretem ezt az írást; lehet kísérletező, tapogatódzó, számomra így is hiteles.
(Mondd 2 d, javíthatom?) | | A fenti posztra érkezett válaszok: szolvasker@freemail.hu | 906.
| 2026.07.20 18:45 | Siska Péter - szerki -- meo | Hogy van ez?
|
| Válasz erre | A középrésznek erős sodrása van, személyes motívumokat, emléktöredékeket mozgósít, saját mitológiát épít, nekem kifejezetten tetszik. Az indítás és a zárás viszont az általános életbölcsességek hangján szól, a tördelést, az archaizálást is inkább külső, formai gesztusnak érzem. Hatásosabb lenne a szöveg, ha hamarabb belépne a saját képi világába, és a végén is megőrizné annak az energiáját. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Péter Béla | 905. 904. 903. 902. 901.
| 2026.07.16 09:27 | Fűri Mária - szerki -- meo | A múló jövő
|
| Válasz erre | Kedves Béla!
Van egy szívszorító egyszerűsége. A cím és a záró félmondat valami rejtélyességet próbál belecsempészni, de nem érzem, értem a szándék lényegét. | 900. 899. 898.
| 2026.07.14 18:26 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | A múló jövő
|
| Válasz erre | "beszélt, a halálról, szerelemről és félt"- a nagy szavakat leginkább csak így, elidegenítve, bekeretezve bírja el a vers, a többi helyen elpukkannak. Jó volna a szárkúpoknál több konkrétumot találni a versben; olyanok ezek a motívumok egy-egy szikár, de egyetemességre törekvő versben, mint a csontok a hús és szervek számára, nélkülük az egzisztenciális megállapítások összeesnek, ellaposodnak és elterülnek a földön. "El kell hagynunk ezt a félhomályt"- nagyon szép költői kép lenne a "félhomályt" valamilyen nagyon specifikus félhomállyá tenni, egy bizonyos jellemző térség/ helység bizonyos jellemző félhomályává például. | 897.
| 2026.07.14 17:29 | Siska Péter - szerki -- meo | A múló jövő
|
| Válasz erre | Az indítás közvetlensége után hatásos az emlékidézés, a félhomály is egy jól működő metafora, engem megfogott. A halál, a szerelem valóban nagy szavak, de itt nem a lírai én végső, nagy kinyilatkoztatásai, hanem egy beszélgetés tárgyai. A zárlatot már gyengébbnek érzem, az emlékképet gondolati összegzéssé alakítja, a "kopott folt" pedig nem elég pontos. Az utolsó két sort átgondolnám, egy erősebb zárással nálam maradna. | 896. 895.
| 2026.07.14 15:07 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | Gyilkos Teca megrémül
|
| Válasz erre | Kedves Béla!
Különösen a többi katonatörténettel együtt szépen megállna a novella, azonban még sokat kellene rajta csiszolni. A távozásról és az ivásról szóló részeket jobb lenne tömöríteni: nehézkessé teszik a szöveget, pedig egy ilyen csattanóhoz jobban illik egy pörgős, rövidebb novella.
A címet jól eltalálta, igazán figyelemfelkeltő.
Üdvözlettel:
Gerencsér Anna | 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 425 450 475 500 525 550 575 600 625 650 675 700 725 750 775 800 825 850 875 900 |
|
