Kántáss K. Balázs
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
11. 10. 9.
| 2009.10.22 11:43 | Kántás Balázs -- hermetizmus
|
| Válasz erre | Köszönöm szépen a kritikát. Mostanában tényleg kicsit a hermetizmusban, az olvasót talán elidegenítõ, nehezen értelmezhetõ képi világú versekben nyilvánulok meg - magam sem tudom, miért ez a túlzott szubjektivitás és félig-meddig szándékolt elzárkózás az olvasó elõl. De talán majd kiderül, én sem tudom, hová fut ki ez a fajta obskurus és nehezen kezelhetõ versalkotás, és még egyszer, tényleg köszönöm a véleményt. | 8.
| 2009.10.22 10:43 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Üvegpohár
|
| Válasz erre | Balázs, azt tudom mondani, amit általában szoktam-szoktunk a verseidre. Néhol erõltetettnek hat a nyelviekben-képiekben megnyilvánuló elidegenítõ szándék. Nem jó persze ilyet mondani: erõltetett. Most mégsem tudom pontosabban megfogalmazni, mi zavar a "rohansz / a mesterséges önmagadon át" jellegû képzõdményekben. Ez a látásmód-nyelvi eljárásmód ugyanakkor szerencsére alkalmanként egészen organikusan mûködõ, merész képzettársításokat eredményez, mint most a "válladból dalnövény fakad" sor. Akkor tetszõsek a szövegeid (nekem), hogyha ez a természetesnek látszó mûködés dolgoztatja õket. Összességében és általában viszont nehezen találok utat ezekhez a szövegekhez, még mindig, pedig egészen sokat olvashatunk belõlük. Nem élnek számomra sajnos a "globalizált mondatban" típusú felütések - nem érzem õket elevennek. Némi utánagondolással-agyalással természetesen meg lehet merítkezni ebben a világban, egészében azonban még mindig szervetlenek nekem ezek az ügyletek. A kritika persze ezúttal nem az iránymutatás szándékával íródik, hiszen a versekbõl kiérezhetõ egy határozott irány, ahonnét a szerzõt ebben az egyedi esetben nyilván nem is állhatna szándékomban eltéríteni. Inkább jelzésértékû tehát ez a néhány mondat: olvasunk téged, értékelünk a magunk mércéje-szubjektivitása szerint, s kíváncsian várjuk, hová fut ki majd ez a fajta versvilág. | 7.
| 2009.10.08 10:37 | Korányi Mátyás -- Fehér körök
|
| Válasz erre | Balázs!
Ügyes szürrealizmus ez a vers, de a "tesstelen" (nem is értem, ez gondolom helyesírási hiba) felesleges elem.
Én még az utolsó sor elhagyásán is elgondolkodnék:
fehér köröket rajzolunk
krétaujjal a levegõbe
az átlátszó autó
átrobog rajtunk
Minek cifrázni? Ez úgy szép (és tartalmas), ahogy van. | 6.
| 2009.07.30 14:09 | Nagypál István -- Átmacskásodás
|
| Válasz erre | Érdekes, bár igazándiból ez kitalált költészet, ami persze rosszat nem jelent, csak hát nem mindig vezet jóra. A tanáraim imádnák, macskamániások. Én is szeretem a macskákat, nem is rossz a vers, de kicsit erõltetett. Azt hiszem. Pedig jók a képek benne. Két út között állok, hogy melyik színût választom? Nem tudom, kérdezd Dorothyt. | 5.
| 2009.07.30 14:06 | Nagypál István -- Patkánybeszéd
|
| Válasz erre | Ezt sokszor olvastam már egy könyvben is, ahol az elsõ két sor egy sorba olvadt, de általában mindig más a tördelése. Lehetne egységes, amúgy nagyon tetszik. | 4.
| 2009.07.24 01:04 | Kántás Balázs -- re: Pálcatörés
|
| Válasz erre | Félreérthetõ, mert sajnos nincs központozás, de nem a lírai alany a pálcatörés, hanem õ csak konstatálja hogy van, aztán azt hiszem "eszelõs Prospero" következik... Persze szabad pálcát törni minden vers felett, efelett is, talán központozni kellett volna... :) | 3.
| 2009.07.23 20:34 | Nagypál István -- Pálcatörés
|
| Válasz erre | Túlmegy az absztrakt gondolkodáson. Túl sok benne az olyan begyakorolt és felhasznált verstechnika, ami teljesen széttöri az egész verset. Már az eleje is ezt mutatja. "Pálcatörés vagyok" - elég nehéz cselekvésnek lenni, kis képzavart érzek itt. Szerintem, persze. | 2. 1. 0 |
|
