Kránicz Szilvia
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
464.
| 2026.06.10 12:15 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | Nőstény
|
| Válasz erre | Kedves Szilvia!
Ez egy jó írás, és sok olyan van benne, amihez - ebben biztos vagyok - sok más nő is tudna kapcsolódni. Jelen formájában azonban még hiányzik belőle valami ahhoz, hogy irodalmi mű legyen - inkább naplóbejegyzésnek vagy terápiás írásnak tűnik. Ez nem feltétlen baj - de ha szeretné, hogy ennél több legyen, még érdemes lenne húzni belőle, tömöríteni, csiszolni.
Üdvözlettel:
Anna | 463.
| 2026.06.09 22:37 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | Nőstény
|
| Válasz erre | Kedves Szilvia!
Izgalmas szöveg.
Így erősebb indítás lenne: "Mikor meghallottam azt a dalt, megmoccant bennem.", "valami" nélkül.
"Amilyen vad, olyannyira gyöngéd. Spontán és
játékos." Ez, és hasonló konkrétumok helyett inkább érzékeltetni, miben nyilvánul meg ez a vadság és gyöngédség, stb.
Pár nap múlva nézzen rá újra, és szigorúan vágja meg. Ebben a tömbben benne van a szobor!
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | 462.
| 2026.06.08 00:19 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | karabíner (javítás2.)
|
| Válasz erre | Ezt a verset nem szeretném elengedni. Jó és pontos. Adrinak és Zolinak is igaza van. Szerintem a cuki nem lóg ki, mert ha valóban cuki, miért írnánk mást? Az óceán vad hullámai viszont valóban kilóg. Ennek a versnek más a tördelése. | 461.
| 2026.06.06 15:39 | Fűri Mária - szerki -- meo | karabíner (javítás2.)
|
| Válasz erre | Kedves Szilvia!
Szkeptikus vagyok a javítások hasznosságát illetően, de ez a szöveg most látványosan, versről versre javult az észrevételek után (én most olvastam először a többi változatot is). Finom humor vonul végig a versen, ezért a helyenként túlzó képek sem zavarnak. Nekem ez a harmadik változat már maradot ér, de ha esetleg lesz még egy, szívesen olvasom majd azt is. | 460.
| 2026.06.02 22:48 | Türjei Zoltán - szerki -- meo | karabíner (javítás2.)
|
| Válasz erre | Kedves Szilvia!
Kissé giccsbe hajlik az a sor, hogy az óceán vad hullámai hívnak. Pedig a vers többi része távol áll ettől. Visszafogott versbeszéd jellemzi. Ezt a sort én kihúznám, illetve a végét jobban megemelném, hogy az olvasó azt érezze, tényleg érdemes volt eljutni addig. Tudom, pepecs munka ez, de higgye el, nem javasolnám, ha nem lenne érdemes. Szívesen olvasnék egy 3.változatot.
Üdvözlettel:TZ | 459.
| 2026.06.02 13:26 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | karabíner (javítás2.)
|
| Válasz erre | Kedves Szilvia!
Szép "versvonulat", apró lépésekkel megy, mint egy hegymászó. A vége nem elég katartikus, és nem mond semmi újat, mintha az építkezés után nem lenne épület, mintha a profi mászás után nem érné el a csúcsot. Emiatt nem marasztalnám.
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | 458.
| 2026.06.01 14:06 | Simon Adri - szerki -- meo | karabíner (javítás2.)
|
| Válasz erre | Végig pontos és visszafogott képekkel, jó arányérzékkel dolgozik a vers, nem túltelített, mégis megemelt. A tárgyak - fotelek, sál, karabiner -, a távolságok, a természeti képek jó tempóban vezetik a verset, a három méter és a hegy és a tenger közti távolság pulzálása mozgásban tartja, hitelessé teszi. Még egy Zarathustra-kép is felrémlett előttem az elégedett magányban a hegyen időző lélekdoki képét szemlélve, szeretem ezt a költeményt.
A bevezető sor viszont gyengébb, a 'cuki' kilóg ebből a versbeszédből, egy másfajta felütéssel kellene indítani. | 457.
| 2026.05.28 22:59 | Siska Péter - szerki -- meo | dolgok amiket nem tudok
|
| Válasz erre | Hiteles a vágyképződés, a projekció, a túlcsorduló fantázia ábrázolása, a záró gesztus szerintem is hatásos, de még nem elég fegyelmezett. Az első szakasz redundáns, aránytalanul hosszú, nincs kompozíciós redukció, szelektivitás, ezért a hatás a versszöveg előrehaladtával elaprózódik. A képek egy idő után egymást gyengítik, ahogy klisészerű kulturális referenciák (pl. legó) is inkább csak elvesznek a versből. Jó alapanyag, de jelen formájában még túlírt. | 456.
| 2026.05.28 16:57 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | karabíner (jav.)
|
| Válasz erre | Kedves Szilvia!
Ez a verzió sokkal jobb lett, viszont teljesen más. Úgy érzem, a nyitás jóval erősebb lett, mint a karabineres rész - az a portré, amit a "lélekdokiról" fest, egészen eleven és megragadó, és egyszerre adja át nemcsak a leírt férfi alakját, de a lírai én érzelmeit is. Emellett a vers második fele gyengének hat, kicsit leül - hiányzik belőle az az intenzitás, ami az első soroknak a férfira irányuló figyelméből árad.
Üdvözlettel:
Gerencsér Anna | 455.
| 2026.05.28 16:50 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | karabíner
|
| Válasz erre | Kedves Szilvia!
Ahogy az előttem szólók írták: kissé bátortalan, túl visszafogott ez a vers. Mi az az érzés, amit meg akar ragadni, amikor azt írja, "lennék karabiner hátizsákján"? Koncentráljon erre, és sűrítse bele a sorokba - nem a tengerparti kitérő számít, az eltérő ízlés vagy a túrázás gyakorlati részletei, hanem ez az érzés. Fókuszáljon erre, és sokkal ütősebb lesz a vers! :)
Üdvözlettel:
Gerencsér Anna | 454.
| 2026.05.22 17:38 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | dolgok amiket nem tudok
|
| Válasz erre | Az első versszak idill, majd erősen körvonalazottan következik a kiábrándulás, ami érdekes módon sokkal líraibban van hangszerelve, mint az idill, ami csupa-csupa hétköznapiság és próza. Eléggé sarkos a második versszak, túlmagyarázó, egyetértek Tímeával abban, hogy megtöri a lendületet. A "legó darabkák" eleve sematikusak, ennél kiszámíthatóbb talán csak a kirakós/puzzle metafora. A "belebújnék a miértékbe" már érdekesebb, egyedibb. A lezárás igazán hatásos. | 453.
| 2026.05.22 17:10 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | dolgok amiket nem tudok
|
| Válasz erre | Kedves Szilvia!
Az első, hosszú versszaknak erős sodrása van, utána viszont átvált a szöveg más hangnemre, amitől nem csupán megtörik az áradás, hanem átmegy érzelmes töprengésbe, majd misztikába. Ezek a részek szerintem nem folytatják az első szakaszt, elveszik a lendületét, a kívánt mélység helyett - szerintem - gyengítik a verset.
Az utolsó sor jó.
Még valami: modern nyelvezetű kortárs szövegekben "s" helyett stílusosabb "és"-t használni.
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | 452.
| 2026.04.27 18:16 | Fűri Mária - szerki -- meo | eldobható (3ik változat)
|
| Válasz erre | Nem hiszem, hogy a világ megváltozik attól, hogy nem szeretjük. Hiába várunk egy nem-digitalizált világra a szétdigitalizált helyett. A vers attól még jó, sőt nagyon jó ez a harmadik változat; megmaradtak az erős sorok, a vers mérete optimális lett, de nem töltelék-sorokkal lett felturbózva. Túlmutat a mesterséges világ problémáján; az életnek adjuk meg az őt megillető méltóságot, legalább a múlása legyen jegyezhető. | 451. 450.
| 2026.04.07 17:39 | szilvia_fenyvessy@yahoo.co.uk -- re: meo | eldobható (jav.)
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Mátyás,
MInt az sejthető volt a szövegből, saját érintettségről és nyomorúságról írtam itt.
"A szövegben ugye felsejlett annak az álságos kényelemnek a lehetősége, amiben feleslegessé válik az ember. "
Hát azt hiszem, nem sikerült átvinni a központi "nyavalygásom", hogy igazából már mindegy, kibírom minden komfort nélkül, csak ne érezzem azt, hogy az életem és én magam szimplán eldobható vagyok. Úgyhogy sajnos nem, igazából erős vágyakozás van a minimál komfort után az eredeti szövegben. A korábbi verziókban arra próbáltam utalni, akkor legyen mindezen komfortok nélküli az életem, csak legalább én mint ember legyek megtűrve mások életében.
Csakhogy, eltávolódva a szövegtől, igazából arra jöttem rá, talán nem baj, hogy eldobható az élet vagy a személy. A természetben is létezik egy fajta részvétlen kegyetlenség, ahol a halál nem értékek alapján válogat. Úgyhogy kicsit másképp fejeződik be a mostani változat, kicsit megtisztogattam és másképp tagoltam a szöveget. Persze, még lehet, hogy ez sem az igazi. | 449.
| 2026.04.07 17:16 | szilvia_fenyvessy@yahoo.co.uk -- köszönet a meokért
|
| Válasz erre | Kedves Szerkik,
Nagyon szépen köszönöm a sok meót és örülök, hogy újra itt lehetek.
Kellett egy kis idő a távolsághoz a még gyurmázandó szövegekkel kapcsolatban.
Az eldobhatón dolgoztam most, felkerül a 3ik változat.
köszönettel, Szilvia | 448.
| 2026.02.18 16:03 | Kopriva Nikolett - szerki -- meo | karabíner (jav.)
|
| Válasz erre | Kedves Szilvia, nagyon izgalmasan indul, szépen megoldotta a kezdést az első verzióhoz képest, viszont a negyede-közepetájától picit ellangyosodik. A "hiába vonz benne Árész / az ő harcosa", "vágyom az ő magányára" sorokat (és az utána következő "de"-t) törölném. Nem érzem, hogy érdemben a vershez adnának. Elgondolkodnék a természeti képek megtörésén is, egy ellenponton - abszolút megvan benne a potenciál. | 447.
| 2026.02.06 21:21 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | karabíner (jav.)
|
| Válasz erre | "mintha receptre írták volna föl nekem/titokban ilyen volt a lélekdokim"- ez szerintem pótolja azt a nyitásban, ami az első verzióban nagyon általános volt, különösen az első, mert felülről néz a dolgokra, önkritikus. "Különleges szögeit vállainak"- szép testlírai mozzanat, rendhagyó, expresszív nyelvhasználat segítségével mutat be kényelmetlenséget, szégyenlősséget, ami az intimitás ábrázolásának rendkívül hatékony formája.
Sokkal kevésbé működik viszont a "hiába vonz benne Árész" inkább népi asztrológiát, semmint klasszikus mitológiai távlatokat megidéző mondata. A következő szakaszban a "de nekem/ a sziklának csapódó óceán hullámai kellenek" nem érződik eléggé ellentmondásnak, a "de" talán kivehető lenne. Hiszen a lírai én előbb azt mondta ki, hogy nem lehet táncosa, szeretője mert vágyik a magányára- ehhez illeszkedik a sziklának csapódó óceán hullámai etc. világa. A kettő gondolategységgel együttesen helyezkedik aztán szembe az "és mégis/ csak egy napra legalább egyre/ lennék karabíner hátizsákján", legalábbis az én olvasatomban. Szerintem még van mit csiszolni a szöveget, különösen sok lehetőség van a felvezetéshez hozzáadott új sorok továbbfűzésében, én most ezeket látom a vers ha nem is legszemélyesebb, de nyelvileg leginkább kisajátított részének. | 446.
| 2026.01.26 12:45 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | eldobható (jav.)
|
| Válasz erre | Az első pár sor nagyon zsúfoltan sorakoztat föl egy csomó olyan kifejezést, ami a korunk szellemi háttérzajának is felfogható, de ezzel a halmozással rögtön önkritikussá is válik, köszönhetően a "család által belém szőtt" sor kivételének is (így a "rossz kötődési mintákkal botladozom" távolságtartóan, elidegenítve jelenik meg). Aztán a lírai én fokozatosan, sorról-sorra jut el egy kisajátított hanghoz, ami az "apám smink mögé rejtett vonásairól"-ban nagyot remekel. Viszont rögtön ezt követően a "tárhely" és "spam" kiszámítható használata visszazökkent a közhelyesebb irányba, csakhogy a felütés önkritikus halmozottsága, hajtottsága nélkül.
"a látóteretekben/ virtuális pénzt bányászni/ én még szeretem megérinteni az ötszázasokat"- ezt a rész ugyan jobban felvezeti a kibontakozó érzelmi tétet ("jó anyát sem kérek a könyörtelen helyett/ megszoktam a napi bántalmazást"), mint az első verzió, viszont talán nincs is szükség erre a felvezetésre, ami hangulatában visszaüt a verskezdett gyengébb aspektusaira.
A "lelki profitkényszer" jól működik, a többi 21. századi klisével szemben váratlanul és pontosan alkalmazott, rámutat olyasmire, amit még egyáltalán nem szoktunk meg kifejezi, nincs is rá szavunk (a 'hustle culture' nem elég specifikus, nem elég mélyreható, nincs benne, hogy az ember a lelke legkisebb, legprivátabb rezdülését is átgondolatlan céljai megvalósítására akarja kiaknázni). Az utolsó két sor módosítását érteni vélem. A szövegben ugye felsejlett annak az álságos kényelemnek a lehetősége, amiben feleslegessé válik az ember, így most a lírai énnek minden joga megvan rá, hogy azt a világot, amiben a sorsa nem eldobható szükségszerűen komfort nélkülinek képzelje el, sőt, gyűlölettel és megvetéssel tekintsen a komfortra. Mégis, a "komfort nélküli" talán megterheli a a lezárás lélegzését, ritmikus szerkezetét, megakaszt, mert bár summás és tömör, mégiscsak magyarázkodik és kombinál azon a ponton, amikor már el kéne varrni az előzetes kombinálások szálait. Többet ki lehetne még hozni a szövegből, erre a változatra múlikkal szavazok. | | A fenti posztra érkezett válaszok: szilvia_fenyvessy@yahoo.co.uk | 445. 444.
| 2026.01.23 10:26 | Kopriva Nikolett - szerki -- meo | eldobható (jav.)
|
| Válasz erre | Kedves Szilvia, élő, lüktető szöveg, de talán szükség lenne egy kis érzelmi távolságra, majd felmérni, mi az, ami tényleg kell bele, és mi hagyható el. Ebben a formában kicsit zsúfolt, csapongó, aminek ugyan megvan a bája, helyenként azonban sok. Talán célszerű lenne kiválasztani egy vagy két erősebb motívumot, s azok mentén haladni, azokhoz vissza-visszatérni. | 443. 442.
| 2026.01.22 12:10 | Kopriva Nikolett - szerki -- meo | mocorgócska
|
| Válasz erre | Kedves Szilvia, szimpatikus felütés, tiszta versbeszéd, viszont nem érzem, hogy érdemben kifutna valahova, hiányoltam a feszültséget. Mindenképp továbbgondolnám, erősebb végpontot rajzolnék neki - lehet ez két-három ütősebb plusz sor is. | 441.
| 2026.01.22 11:10 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | eldobható (jav.)
|
| Válasz erre | Kedves Szilvia!
Tetszik, hogy van a szövegnek sodrása, és hogy kíméletlenül elemzi magát. Erre az alapra lehet építeni.
Jó lenne kicsit megtisztítani a verset, a kitárulkozás higgadtabb ábrázolásával növelné a hatást.
Nekem a harmadik sornál kezdődik a vers, az első kettőt törölném.
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | 440. 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 425 450 |
|
