Busznyák Imre
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
350. 349.
| 2025.06.30 10:32 | Busznyák Imre -- körkörös akolmeleg
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Mária, köszönöm a kritikát és a marasztalást!
A vízió megalapozottságáról:
A véges akolmeleg, amelyben a törvényszerűen jó érzés itatja át a gondolatainkat ugyanolyan üres, mint a határvonal túloldalán (kint) terülő fagyos sík, ha nem ott élünk. Persze a valóságban itt és ott is vagyunk mi, (jelzőtlen) emberek, és itt is, ott is kibírjuk, szerencsére. Hogy miért parttalan mégis? Mert időben vég nélkülinek látszik, bénító, hogy nem is tippelhető a őrült szabályszűségnek, a körkörös kígyónak a vége. Az is szingularitás kérdése, hogy mikor lakik jól az önmagát fölfaló kígyó. És mikor győz egy pusztító vírus, hiszen az ő történetének befejezése is a megsemmisülés szingularitása.
| 348.
| 2025.06.30 10:26 | Busznyák Imre -- Köszönöm!
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Mátyás (amúgy, nem lennék ellene a tegezésnek, ami mindenkire vonatkozik itt, a Dokkon, de ne vegyék elvárásnak, csak óhaj)!
Ez a szingularitás most így sikeredett, igyekeztem a szokásos hibáimat elkerülni, amelyek közül a legjellemzőbb, hogy didaktikus miniesszéket írok költemények helyett. A kivételek azonban csak próbára teszik a szabályt, nem szegik és nem erősítik.
Eredetileg Simon Adrinak (és a többi kedves dokkolónak) szánt magyarázatom a szöveg keletkezéséről (értelméről) szólt, de az előzmények után a nyelv vitt, ahova a fene se gondolta volna. A lényeg, ami köré építettem a verset, hogy "beszaladnom lehetetlen". Átlépnem? Mit? Hova? Honnan? Miért? Rajtam kívül még kik lehetnek itt? - ezekről a kérdésekről gondolkodtam. Köszönöm a kritikát, jól esett olvasni!
| 347.
| 2025.06.28 21:46 | Fűri Mária - szerki -- meo | Szingularitás
|
| Válasz erre | Imre, nálam mindenképp marad, a hozzászólásaitokkal szellemi kalanddá vált ez, aminek részemről nincs még vége.
Csak a parttalanság és a meleg társítása nem jön nálam össze, valamit biztosan másképp vízionálok. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Busznyák Imre | 346.
| 2025.06.28 10:10 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Szingularitás
|
| Válasz erre | Kedves Imre!
Nekem először az jött le erről a szövegről, hogy meglepően (az ön más verseihez képest is) kortárs hangulatú, illetve a kép amit előhoz bennem, egy nagyon jellegzetesen kortárs festmény, mármint ez a fajta térkezelés ("és itt áll minden falu népe,/szorosan, végtelenül, ami még/életre való"). Minden további felfejtés nélkül értékelhető a "síptól sípig törnek a csontok" vagy az "idegenség jege- parttalanság melege" részlet.
De az a megoldás, amit kifejtett, nagyon nehezen kibogozható, mert magukból a kifejezésekből, a képek zsigeri hangulatából egyáltalán nem jön ki a kint-bent, ismert-ismeretlen dialektika. Ez bizonyos értelemben nagy siker, mert az örök témákat úgy közelítette meg, mint ahogy nem szokás, azonban számomra hiányzik az a tömörség és frappánsság, amiért leginkább értékeljük az újféle megközelítéseket. A magas matematikai és futballisztikai nyelvezet természetesen a felhívásból származik és egyébként el kell ismerni, hogy ezek által zseniális feleletet adott rá. Csakhogy a felhívás ismerete nélkül ez a bonyolultság mégis indokolatlannak hat.
Ami mégis megmenti, az a nagyon értékes és izgalmas metafizikus szürrealista látomásosság, ami pl. az általam már kiemelt részletben (""és itt áll minden falu népe...") jellegzetes és megragadó. Mindazonáltal ez az irány eltart attól a megfejtéstől, amit a versnek szánt. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Busznyák Imre | 345. 344.
| 2025.06.28 06:18 | Busznyák Imre -- istenuccse
|
Válasz erre
Előzmény | Kedveseim!
A szövegem címe a matematikai szingularitásra utal, amikor a hozzárendelés szabályossága elvész. Itt leginkább a dimenzióvesztésre gondolok, amely a vonal esetében a sík elveszítését jelenti. Ugyanakkor a vonal a vonalasok öröme, bejárható ugyan, de nem léphetünk ki belőle, hurrá, biztonságos, egyetlen dimenzió. A nulldimenziós pont lenne tökéletesen szinguláris, a tulajdonságok nélküli agyrém, kiméra.
A versvilág a futballpálya és környéke, ahol a vonalasok osztják meg a síkot pályára és külvilágra. A partvonal, ahol élünk maga a szingularitás, bár lehetnek emlékeink arról, hogy létezett több dimenzió, és a vonal csak egy jel volt a síkon, amúgy pedig miénk volt itt a tér, az egész, istenuccse.
A jelképes vonalon belül zajlik a játék, tudjuk. Tudjuk, hogy a vonalon kívül ott a nem ismert régió. Kitanultuk. De a világ mára egydimenzióssá vált, aki élő, az a vonal csapdájában szorong. Lehetetlennek érezzük, hogy kilépjünk ebből a megmaradt dimenzióból, amely a síkot részekre osztja. Az elágazásmentes vonal kettőre: bent vagy kint. Ha képesek lennénk, hogy bentre lépjünk, a pályára, akkor ott a megszokott csonttörés az úr, panasz, Tiborc éhes szájai. Fantáziálhatunk, hogy kívül mi vár, de mára a rónák végtelenje is félelmetessé vált, a tágabb tér ürességében pedig bizonyára kihűl a tűz, amit hordozunk.
Vagy nem. | 343. 342.
| 2025.06.27 23:45 | Fűri Mária - szerki -- meo | Szingularitás
|
| Válasz erre | A szingularitásnak a wikip szerint van egy ilyen értelmezése is: "egy olyan előrejelzett pont a civilizáció fejlődésében, melynél a technológiai fejlődés annyira felgyorsul, hogy a jelenkori emberek nem képesek azt teljesen megérteni és megjósolni"
Itt szerintem Imre azt érti alatta, hogy nem lehet tudni, hogy Mo-on vagy tágabban a világban, az események hogy alakulnak. Hogy beláthatatlan a jövőnk. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Fűri Mária - szerki | 341. 340.
| 2024.05.02 18:38 | csödö -- re: hónap végén
|
| Válasz erre | Közben rájöttem, hogy nálam a hiba.. Hátha összefutunk a júniusi Műhétfőn, addig meg nem terhellek. :) | 339.
| 2024.05.02 11:42 | Busznyák Imre -- hónap végén
|
Válasz erre
Előzmény | Dávid, én elérhető vagyok folyamatosan a facebook messengeren.
Mostanában élőben nem tudunk beszélni, mert túlságosan elfoglalt vagyok május 17-ig. Azután már több időm lesz találkozni május vége felé. | 338.
| 2024.04.24 13:19 | csödö -- -
|
| Válasz erre | Imre, messengeren nem tudlak elérni. Beszélnem kéne veled, ráadásul lehetőleg négyszemközt és élőben. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Busznyák Imre | 337.
| 2024.01.09 21:51 | Busznyák Imre -- lényeg
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves István, köszönöm a meót!
Talán ugyanazt értjük... szándék szerint az apró történések árulkodnak a lényegről; a gyermeki igyekezet elismeréséről és a berögzült mozdulataink értelmetlenségéről. | 336.
| 2024.01.09 21:32 | Busznyák Imre -- szembeállítva
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves István, köszönöm a meót!
Úgy szerettem volna, hogy a matek és a történ elemei vegyüljenek a szövegben; a helyzet és tudományok tárgyleíró szenvtelenségét az apró rovar létével szembeállítva. | 335. 334. 333. 332. 331.
| 2023.12.31 22:17 | Busznyák Imre -- késztetés
|
| Válasz erre | Kedves Rita, köszönöm a meót és a marasztalást!
Régóta készül ez a vers, remélhetőleg lesz folytatása. Azért is publikáltam, mert így talán erősebb a késztetés. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Bak Rita - szerki | 330. 329. 328. 327. 326.
| 2023.12.29 09:53 | Busznyák Imre -- Köszönöm!
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves István, köszönöm a meót!
Ez a vers a Hetedíziglen játék Simf vezette fordulójában született még október végén nóta címmel, akkor még Lassú kocsis kezdettel, hiszen a hasonló kezdetű népdal ritmusára illesztettem a szöveget, mert Rúzsa Magdi dalait sorban meghallgatva rákattantam az alábbi nótára: https://www.youtube.com/watch?v=sTAT86EbQsw
Az énekelt változat Tauber Gábor munkája, külön köszönet illeti őt.
De a szövegben milyen formai hiányosságot találtál? Írd meg, kérlek a kifogásaidat! | 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 |
|
