Alk Andor
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
65. 64.
| 2011.07.30 22:58 | Kovácske T. János - szerki -- meo | homokra szórt ég
|
| Válasz erre | szerintem egy picit túlgombolyított a fonál.
fogod látni-
magad körülkifejti majd-
ez-
semmitlátás-
kristályosan temetkez/tél-
azt (a)-
kívüliséget-
párhuzam nélküli vonaglások-
évszaklejtések-
mindenkori kezdetei/hez-
kapcsolt vég-
mindig kételkedtem, ahogy kételkedem -
óvatos-
horzsolod most magadra az éjszakát-
fejtegetve a verbális koloncok mögé rejtett valakit- (VALAKIT!!!)-
akinek pont annyi köze van-
ezekkel mind kisebb nagyobb gondban vagyok, hol túl sok szó, hol a jelző olcsósága, pontatlansága, hol a körülírás vontatottsága, bizonytalankodása miatt (már abban is, hogy egyáltalán miről beszélünk), a vége felé elfogyó (utolsó 3 sor) lendülettel. | 63. 62.
| 2011.04.30 17:43 | kovácske -- re: fonákja a színéről
|
Válasz erre
Előzmény | köszönöm. elolvastam újra. ami a cím iránti figyelmetlenségemet illetei, meglep, telibe talált. (magyarázkodás: keressen emgem a cím, mint a porzó, amíg virágja mélyén kutakodom, csapjon le rám, én a nektárért jöttem - ez persze csak magyarázat, mea culpa:)
újraolvasva mélyebbre jutottam, de így is azt érzem, hogy nem akarja eléggé a nászt a virág. a lenni akarás, a kifejezni akarás dühét ha belecsempészhetné! (és miért ne?) | 61.
| 2011.04.30 15:45 | Alk Andor -- fonákja a színéről
|
| Válasz erre | Most szakítottam időt, hogy bekukkantsak magamhoz. Köszönök minden felémjelzést (50-58). csd-nek egy megjegyzés: eszembe se jutott bárhol is felolvasni (tisztában vagyok vele, hogy roppant hülyén hangzana ez a fajta formázat. Egy álmatlan, holdfénybenizzadós éjszaka szülötte lehet, ahogy most elnézem:-))) , és akkoriban érdekelt, hogy olvasható-e). | 60.
| 2011.04.30 15:32 | Alk Andor -- fonákja a színéről
|
| Válasz erre | Üdvözlöm Kovácske úr,
olyan rég írta ezt a szerző, hogy már maga se tudja, mit miért. A legtöbbről. Egyetlen dolgot tud biztosan, hogy a jelenben megélt múlt valamiféle önmegfigyelését kívánta ebben az enyhén szétcsapott ábrázolatban (mellesleg, ahogy az Ön versszemléletét figyelem, hajlamos a cím nem-értelmezése nélkül nekifutni a vers karcainak). A szerző megpróbálta a benne lévő nyugtalanító múlt-jelen értelmezés-keveredéseket ilyetén módon, és mélységesen sajnálja, ha ez nem vált egyértelművé. Mint ahogy ezek szerint az sem, hogy a vénülési görbén (aminek a mostani, az egyre meredekebben felkúszó szára már alig-alig nevezhető görbének) keveredő emlékfoszlányokra utal ez a „belátja nem volt és most sincs // csak elírta. ilyen a játék”. Kipontoztam, hogy. A „látta, hogy sehol se holnap / csak forgat a fordított este” a jövőbelátás teljes bizonytalanságát óhajtotta bemutatni ezzel a „zavaros” időváltogatással (nyilván kifejezhette volna másképpen is pl „kurvára unom magamban ezt a folyton folyvást visszabámészkodó ént, aki az át-fantáziált múltjával megfosztja magát nemcsak a jövőjétől, de a jelenétől is” vagy valami hasonló). Talán. Aztán az is lehet, hogy már rosszul állnak össze a mostani tudatomban a versmegírásakor használt szálak, de az Ön felé érzett tiszteletem mégis rávett, hogy próbáljam tisztázni magamban is az itt futtatott makramészál csomóit. Verset magyarázni? Sajátot! Brrr
01:18 Le a kalappal! én ilyentájt szoktam meghalni:-) Köszönöm a megszólítást
| | A fenti posztra érkezett válaszok: kovácske | 59.
| 2011.04.30 01:18 | Kovácske T. János - szerki -- meo | fonákja a színéről
|
| Válasz erre | "eddig se tudja"- ezt hogy kell érteni?
zavaros a jelen-múlt váltogatása.
"csak elírta ilyen a játék
...
csak forgat a fordított este " - kicsit beleszédült az enigmába. egy idézet jut róla eszembe: "a tudomány tudománya a tudomány" (isten nyugosztalja bada-dadát, lehet, hogy nem sikerült pontosan idéznem). | 58.
| 2011.04.05 08:45 | Hegyi Botos Attila - szerki -- meo | az innenső a túlsóról nézve
|
| Válasz erre | Kedves Andor,
ez a poéma letisztult bölcseleti párlatai,
s szívbéli mozzanatai okán - kiegészítendő most
önnön versolvasói személyességemmel - meg kell mondjam,
igen jólesett.
Lényeglátásán túl (s legalább ugyanúgy) annak finom, releváns, "szűk" testreszabottsága is.
Gratulálok hozzá.
Szíves üdvözlettel, "túlsóról nézve":
HBA | 57.
| 2011.04.05 01:01 | Simon Adri - szerki -- meo | az innenső a túlsóról nézve
|
| Válasz erre | Sziasztok! Nem voltam itt, most látom, mi van. :-) Én írok meót. Ezt a verset élem egy hete, borzasztóan szenvedek, de megéri, az én istenem nagyon szeret engem érte, úgy szikáran. E vers megerősített abban, hogy jól csinálom, amit csinálok. Élni segít :-) | 56.
| 2011.03.18 12:58 | Janáky Marianna -- fonákja a színéről
|
| Válasz erre | Nagy hatással volt rám különleges gondolat- és mondatalkotásai miatt ez a vers. A DNS képe villant fel bennem olvasás közben. Az ellentétek, a párhuzamok, az áthajlások és csak úgy összhatásában nagyon erősnek érzem, bár kétségtelen, csak érzem, de ha ennyi, nekem most elég. Köszönöm. | 55.
| 2011.03.18 10:02 | csd -- fonákja a színéről
|
| Válasz erre | komolyan. most milyen színes tészta az, hogy izzadó hold? amúgy ahogy elindult, később meg is fulladt. kérdés: ha felolvassa, megértik ezt? közelebbről: miért ilyen merész? kell tér az olvasónak. | 54. 53. 52. 51. 50. 49. 48.
| 2011.02.21 11:30 | Alk Andor -- az innentől a túlsóról nézve
|
| Válasz erre | Köszönöm, kedves Kovacske. Ez Öntől kitüntető megállapítás:-) | 47.
| 2011.02.21 11:28 | Alk Andor -- sáncolás
|
| Válasz erre | Kedves Kovacske, akkor az már novella lenne, nem gondolja?:-) Próválkoztam a miértekre adott válaszokkal, az Ön instrukciói alapján, végigmiértválaszoltam a verset, de annyira szárnyatlan, esetlen lett, hogy egyelőre feladtam a velebíbelődést. A sánc bennem kb így néz ki. Nemigen ad mindenre védelmet. Köszönöm:-) | 46. 45.
| 2011.02.18 21:40 | Kovácske T. János - szerki -- meo | sáncolás
|
| Válasz erre | fél versnek érzem. kicsit tovább lehetne vinni az elkezdett gondolatokat:
nincs véletlen - miért?
te nem vagy - miért?
stb.
pont 2x ennyi szó kéne bele, minden mondatnak lehetne egy ugyanakkora folytatása. | 44. 43.
| 2011.02.02 16:36 | Horváth Tivadar - szerki -- meo | fonákja a színéről
|
| Válasz erre | Andor, nagyon jó "anyag" ez, ha már Korányi Mátyás anyagnak és pókhálóselyemnek nevezi versét. A pókhálóselyem találó kifejezés.
Szerintem valami értelmen túli dolog zajlik itt, vagyis a mi értelmünkön túli. Valamit azért sejtek: itt van történet, mégha szürreális is, és mozaikszerű, itt van valaminek a megvallása, mégha burkoltan is, itt van titok és sejtetés, ez tényszerűen, itt van belső hangokat megszólító és rezegtető sugalmazás, itt van titok, ami érthető és világos. Ez a vers nem kis mértékben szürreális, hanem nagyon, de jó "anyag" reggeli kávéhoz, délutáni teához, este a vacsihoz.
Ilyen a jó szöveg, na.
Érthetőség és érthetetlenség határán áll.
Egyfajta művészetszemléletről is szó van itt, illetve egy egyéni sorsról is. Nem mindent értünk elsőre, sőt másodikra sem, pont ezért jó ez a vers, mert többször olvastatja magát, s mégis lehetetlen megfejteni, mert mindig mást mondd.
Én szeretem ezt a stílust, szeretem, ha egy szöveget nem könnyű olvasni. Andor: a versét tényleg nem könnyű olvasni. Ez a módszer, írás-technika nem számíthat irodalmi kassza-sikerre, ez nyilvánvaló. Viszont aki megpróbálkozik vele, annak rejteget élményeket.
Nem árt, különösen ma, ha kicsit "megfeszülünk agyban", nem árt, ha gondolkodunk. És ez a vers rendkívüli mód gondolkodtat. Tetszik a nyelvhasználat, a "míves kimnértség", és a szavaiból áradó elegancia.
Nem kicsit mai, hanem nagyon. Ezzel elmondtam mindent. No komment. | 42.
| 2011.02.02 10:51 | Korányi Mátyás - szerki -- meo | fonákja a színéről
|
| Válasz erre | Andor, szép-laza ez a vers, azonban olyan értelmezési nehézségekbe ütközök olvasóként, amiken nem tudok továbblépni. Rögtön ez első két sor megfejthetetlen számomra: "eddig se tudja hogy mennyi / tudata ajtókon koppant" - aha. Kinyithatnád talán azt az ajtót finoman, ha már tollat vettél a kezedbe. Utána szépek ezek a természeti képek, hasonlatok, a 4. vsz. első sora megint értelmezhetetlen: "fény sincs a körme alatt váj" - hogy kerül ide ez a "váj"? Jól hangzó töltelékszó? Truváj? : ) És aztán bekeveredünk valami színházfélébe a tengerpartról, metafizikus terek, persze, de azért nem ártana ha az álomsíkok és a közlendő között lenne némi átfedés, mert így a levegőben lóg az egész vers, mégsem lebeg. Holott éppen ez utóbbi lenne az egyik célja a szövegnek, ez egyértelmű, sztem. Nem könnyű hozzányúlni ehhez az érzékeny pókhálóselyemhez, de muszáj. Ha már költészet, éppen ebben kell nagynak lennie a szerzőnek, hogy képes a pókhálóselymet is szabni, toldani, az anyag sérülése nélkül. Üdv! | 41. 0 25 50 |
|
