NAPLÓK: weinklóner Legutóbbi olvasó: 2026-06-13 00:19 Összes olvasás: 15450| 4. | [tulajdonos]: "A vers hangzásvilága" | 2012-03-09 20:12 | A Hazafelé Poroszkáló Magyar Pegazus költői kör műlovar hőse, mint már írtam, megpróbálta sértőleg a kör összes szerzőjére vonatkoztatni és értelmezni a neokonzervatív - "Hátrafelé curikkoló Pegazus" - korjelenségről általam írtakat a weinberger naplón.
Nekem is ki kell jelentenem: a Hazafelé Poroszkáló Magyar Pegazus kör, és az általam "Hátrafelé curikkoló Pegazus" jelenségnek megjelölt folyamat között kevés az átfedés! Ezt a jelenséget én már jóval az említett kör létrejötte előtt észleltem, s vizuális megjelenítéséhez mindig az ókori Nagy Sándor fali mozaiktöredék faroló lótomporát képzeltem el. Ilyennek látom a "Hátrafelé curikkoló Pegazust".
Az én Pegzusom tehát egy másik Pegazus.
A kör tagjai közül valóban többen írnak szabad verset is. Nem rájuk értettem a kötött formák járókeretéhez való ragaszkodást természetesen.
(Hiszen a weinberger naplóba írtam mindezeket, weinbergernek.)
Ez azonban leginkább egy irodalmi típus még rajzolódó körvonala nálam. "Ő az", aki mintegy visszaragasztja a "blődesztétikai könyv" kitépett első oldalát ( a saját nyálával ), amit a tehetséges tanár távolíttat el a Holt költők társasága című film elején.
Időközben napvilágot láttak ismét weinberger nézetei.
ÍME:
1.
„A múlt ásatag kövületeként a verseimet ritmussal, rímmel, lineáris történéssel, esetenként humorral, csattanóval rontom el. Másoktól is az ilyeneket kedvelem.”
2.
„Végy egy nyolc-tíz leírt sorra terjedő, a próza összes jellemzőjét magán viselő, többé-kevésbé lezárt gondolatot. Lehet akár egy ételrecept, egy törvénytervezet részlete, bármi. Tördeld el a sorokat úgy, hogy a végeredmény húsz-huszonöt rövidebb sor legyen. Vegyél ki ebből a szövegből minden írásjelet és minden nagybetűt. Ennyi, kész, mostantól modern költő vagy.”
Nálam ez is a Hátrafelé curikkoló Pegazust jelenti.
Kétségtelen, hogy a '70.es '80-as években sok visszaélés történt a szabadversek terén, főleg azoknál, akik ebben is formalisták akartak lenni s akkor is írtak, ha nem kellett volna.
Az ELTE kéttanára Szepes és Szerdahelyi ekkor alkotta meg az általuk jegyzett "nagy verstan" könyvet, amely több mint 300 oldalon szól a világban fellelehető legfontosabb vesformákról, s ebből körülbelül 8 oldalon intézi el a szabadverset. Amikor verstanból kellett vizsgáznom az egyik szerzőnél, Szepes Erikánál, mégis furcsa dolgot követelt. Elvárta, hogy ne csak, illetve főleg ne a Szepes-Szerdahelyi "nagy verstant" ismerjük, hanem Kecskés András újabb, modernebb, A vers hangzásvilága című könyvét is. Amely fele olyan vastag, mint a "nagy verstan", a szabadvers fejezete mégis közel háromszor olyan hosszú: 20 oldalas! Nos, ha versformákról beszélünk, előtte érdemes a vitapartnereknek is alaposan átnézni az utóbbi könyvet, amelynek egyik kulcsfogalma a szólamnyomaték. A szabadvers nem szóvégi összecsengésekkel épül, hanem szólamnyomaték belső törtritmusainak különös kompozícióival, beszéddallamokkal, az ősköltészet egykori hatáselemeivel, amelyek másik alapvető jellemzője a lélekzet egység. Az egységeket az egy lélekzetre kimondható szövegszakaszok tagolják szabályos váltakozással (mert észrevétlenül valójában szabályos időközökben, biológiai ritmus szerint veszünk levegőt - s máris megvan a szabadvers egyik kötöttsége. Amit nem lehet áthágni! Ilyen összefüggések miatt mondják a nagyok, hogy a szabadvers a legkötöttebb műfaj.
Itt most nem akarok ebbe belemenni, csak jelzem a weinberger napló makacs polemistájával szemben, hogy minden általa felvetett alapkérdésre megfelelő választ ad Kecskés András A vers hangzásvilága című könyvében, amelynek fontos megállapítása, hogy létezhet vers nélküli költészet, és költészet nélküli vers. Én annak idején ebből a könyvből készültem. Másnak is hasznos lehet.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
