NAPLÓK: bohumil betűrengetege Legutóbbi olvasó: 2026-06-13 01:47 Összes olvasás: 22520| 11. | [tulajdonos]: itthon vagyok nagyon | 2003-04-15 11:14 | | friss, harmatosan szmogos dolgos hétköznap van. az elmúlt napokban semmi sem történt, leszámítva, hogy jegyzeteimet bújtam, és lelkem kezdett egybeforrni a családorientált konzultációval, bevásárlás, erősen fújt a szél, egy piros fejű koldus bácsika, hülye ruhában szemlesütve ült egy szupermerket kirakata előtti köpárkányon - parasztkolbász 799.- leszólított egy szőke a pénztárnál, kiderült hogy földik vagyunk, egy iskolába jártunk. és mosolygott erősen. (igyekeztem úgy nyújtani a bankkártyát, hogy minél feltűnőbb legyen a gyűrűm) nem tudom észrevette -e. Nem szeretem ha félreértenek. nyilván senki sem, de engem napokig le tud hozni. maga alá nyom és hempergünk egyre kétségbeesetebben. Van egy stílusom/személyiségem/barátkozási kapacitásom/világnézetem, ehhez mérten igyekszem szeretni mindenkit. legalábbis érzelmileg pozitívan fordulni feléjük. nem is szeretsz már minket,ha beszélgetünk úgy érzem megvető vagy, úgy megváltoztál...tény hogy mióta megnősültem, lényegesen szűkült a kapcsolati hálóm, és most kezd csaknem egy év után újrafejlődni. megaztán hogy annyira egymásrataláltunk A.-val(vicces : ismeröseink tényleg fonémákká degradálódnak szövegeinkben) azt hiszem ilyen barátság lehetett Dávid és Jonatháné vagy Churchillé és a Whisky-é. Ahogy a cigánylány egész lénye szakrálisan egybeforr a tűzrakás szertartásával. Ebből viszont kevés van. ha a többiek látnák a gondolataimat, megértenék. az igazság az , hogy még egy jót beszélgetni sem tudok velük, mert mindíg csak olyankor találkozunk, mikor SOKAN vagyunk. A társaság korpuszának csak mintegy felét ismerem, a zajban és a füstben csak teljesen általános dolgok mennek át a befogadóhoz.Sokkal többre tartom őket annál, hogy azt vitassuk mennyire szar ez a bor( lévén harmadosztályú kocsma, ahol este 10 után még az üvegben is kannás van) vagy egyéb üres fecsegéssel terheljük a levegő könnyű szekerét (na neragattassadeemagadat) azt hiszem a társasági érintkezés ezen kontextusa az, ami akadályt képez. hiányoznak A.P. régi albérletének a házibulijai.sokan voltunk, sokat ittunk, de mégis más volt az, jobban tudtunk figyelni egymásra és a helyzet komolytalansága ellenére, mégis nemesebb volt. érdekes: pedig ugyanazokkal az arcokkal...velünk együtt változnak a szokásaink. M. hívott ma abba a bizonyos régi albérletbe(ő még ott lakik) egy (vagy több) bor mellett nosztalgiázni fogunk. esetleg kiülünk az erkélyre és unottan pöcköljük a hamut, a melléképület tetejére, még nem tudom. egy biztos: 1x beszélek mindenkivel. (hogy lássák milyen jó fej vagyok, meg minden)kommunikácó rulez. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
