NAPLÓK: az univerzum szélén
Legutóbbi olvasó: 2026-09-12 05:36 Összes olvasás: 91901| 1093. | [tulajdonos]: | 2026-08-27 16:52 |
Volt itt nemrég valami félreértés az időmértékes verselés szabályait illetően. Nem vagyok annyira képzett a témában, mint szeretnék és azt sem tudom, hogy a 19. században hogyan beszéltek, de annyit mindenképp tudok, hogy az ókorban a beszélt nyelv ritmikája adta a vers ritmikájához is a kiindulási alapot, függetlenül attól, hogy mi volt leírva.
Pl. Iuvenalis 5. szatírája, részlet:
"Vilibus ancipites fungi ponentur amicis,
Boletus domino: sed qualem Claudius edit
Ante illum uxoris, post quem nil amplius edit."*
-uu -uu -- | -- -uu -x
-- -uu -- | -- -uu -x
-- -- -- | -- -uu -x
Itt az utolsó sor az igazán érdekes, pontosabban az eleje, ahol a szóvégi és -eleji magánhangzók, ill. a nazális 'm' a szó végén a következő szóeleji magánhangzóval összeolvad, tehát: ant-illum-xoris
* nyersen: Kétes gombák tálaltatnak a hitvány barátoknak, Boletus az úrnak: épp amilyet Claudius evett, még a felesége gombája előtt, ami után többé semmit nem evett.. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
