NAPLÓK: czékmány sándor DOKK-lét
Legutóbbi olvasó: 2026-06-13 10:14 Összes olvasás: 11995| 44. | [tulajdonos]: ami már volt | 2018-08-30 00:18 |
ami már volt
mottó: Viga Vendel (korfoglalat)
legyen hát, mert másképp úgysem lesz
közönyös csend.
nincs kereszt. nincs semmi különös
azóta sem,
csak bolygó árnyalak
egy-két mellékes percben, és hamis
vagy hamisnak hitt szenvedése, amin
el-elkérődzik. látomásokat
próbál büfögni, de látod, megfagyott
ez is, mint annyi minden, mit
közel éreztünk. pedig
épp ragyogó napsütés, talán
az utolsó nyaram, utolsó fénye, hogy
most verset írok.
csendes, létező
apróság, mint mézes viszkivel
bélelt sör, hogy lásd,
mennyire hitvány
ízlésem lett azóta.
korral jár.
ez is.
lapos pillantás jobbra, aztán balra fel,
és ha azt hiszed, megúsztad,
felröhögsz,
mert látod középen sem jobb
a helyzeted.
pedig
„ragyog a nap az égen”
de te változatlanul
járdátlan oldalon bukdácsolod
szünetjeled.
így aztán nem lehet
„lenni vagy nem lenni”
ha sehol se vagy.
ha voltál.
a helyzet olyan egyszerű,
mint kitanult látomás,
ha csend.
ha felborzolt félelem.
ha kevés
a józan ész.
a vers.
a hátrahagyott szikkadás.
pedig ott semmi sincs.
kivéve talán önmagad,
ahogy Isten papoltat veled látszat bűnöket
a félig élő valahol semmiben, és remegsz is hozzá
tisztán, míg halott
szavakkal köszönt rád a pillanat. holott
minek.
holott nincs hova,
és nincs kiért,
és az ég is oly sivár.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
